Miért van az, hogy minél kisebb méretű egy állat, a testéhez képest annál nagyobb tömeget tud megmozgatni?

Az ember-hangya összehasonlításban nagyon fontos tényező, hogy a hangya külsű vázas, belülről tapadó izmokkal, ami tömegéhez mérten sokkal hatékonyabb tud lenni.

Nagy általánosságban azt kell észrevenni, hogy az testtömeg a hosszmérettel köbösen függ össze, azaz ha veszünk egy állatot, meg egy hasonló ám minden kiterjedésben dupla olyan hosszú állatot (mondjuk egér és patkény), akkor annak a tömege már 8-szoros lesz. Csakhogy az emelésben részt vevő egyes komponensek, pl csont hossz (ami az erőkart adja) marad kétszeres hosszúságú. A rá jutó holt tömeg viszont megint 8-szoros.

Vagyis a nagyobb tömegű állatban a komponensek arányai teljesen máshogy alakulnak, mint egy kisebb tömegű állatban, éppen ezért ha az egyik komponenshez viszonyítod a mozgatott tömeget, akkor eltérő arányokat fogsz kapni.

(Biztos vagyok benne, bár nem tudok mérést mondani, hogy ha hasonló testfelépítésű állatokon a testhossz centiméterre jutó mozgatott tömeget néznéd, akkor megint tök más arányokat kapnál. Gyanítom az jönne ki, hogy a hosszabb állat több tömeget bír megemelni annál, mint amennyivel hosszabb.)

Azt jól elírták, hogy egy dupla olyan hosszú állat tömege köbösen változik, tehát 8-szoros lesz.

Az izomerő viszont négyzetesen változik, hiszen csak azoknak az izomsejteknek az ereje adódik össze, amelyek egy felületen (metszeten) vannak. A hosszabb izom nem erősebb lesz, csak nagyobb távon tud összehúzódni. A vastagabb izom erősebb.

Ezért aztán, ahogy a méretek növekszenek, egy idő után az izom nem bírja el a saját súlyát sem.

Ugyanez visszafelé is igaz: ahogy a méretek csökkennek, az izom egyre erősebb lesz a saját súlyához képest.

A legerősebb az egyetlen izomsejt lenne, amelyik a saját súlyának több ezerszeresét elbírja (bár csak nagyon kicsit húzódik össze).