A Víz 100 fokon forr, Nem is megy fel 100 fok fölé a hőmérséklete?

Ha tiszta vizet egyenletesen nyugiban forralunk, (pl. mikróban), akkor 1 atmoszféra nyomáson is eltolódhat (felfele) a forráspont, ezt túlmelegítésnek nevezzük.

http://www.youtube.com/watch?v=ZAqqpDF4bVw

20:02-nek..

Én műszaki ember vagyok és amit "mondtál" nem tartottam valószínűnek.

Megnéztem a videót, alatta a szöveget, szó sincs 100C feletti víz halmazállapotról.

Keveset tudok angolul, de azért elolvastam, ide teszem a Googlee fordítást. Ugyan olykor zagyva, de a lényeg kihámozható.. Lecsökken a forráspont, ezért forr fel!

valójában mi történik, hogy a víz forráspontja 100 fok, és ha hozzá cukrot a forráspont dropes, hogy talán 70 degrres. A víz, amit valószínűleg a 90 fok. Ha hozzáadjuk a cukrot, a forráspontja a megoldás megy lefelé, és amint adjuk hozzá, a víz minden kezdődik forró, mert az új forráspont amely meghaladta, amikor tiszta volt. Megtanulta ezt a kémia

Följebb tud menni, ha olyan sok a gőz, hogy nem tud távozni rendesen. CSak az a baj, hogy ekkor már nem pontosan 1 atm nyomás van a víz fölött, azaz a szobában hiába van ekkora légnyomás, a víz felett lokálisan nagyobb lesz, és ez azt okozza, hogy a víznek magasabb hőmérséklet kell ahhoz, hogy forrni tudjon. Ha gondoskodunk arról, hogy a víz fölötti gőz távozni tudjon akadálymentesen (vagyis garantált a víz fölött az 1 atm nyomás), akkor nem tud 100 fok fölé menni a hőmérséklete.

Természetesen mindez tiszta vízre vonatkozik, a belekevert oldott anyagok (só, cukor, hús) ezt módosítják.

A forraspont ket dologtol fugg: nyomas, es az oldott anyagok.

A forraspont emelkedik, ha

a) no a nyomas. Es NEM, nem a vizgoz homerseklete lesz nagyobb, hanem a vize.

b) Oldott anyagok vannak a vizben. Pl. konyhaso.

Es bizony tul lehet heviteni a vizet, hasonloan a tulhuteshez, amikor hianyoznak a kristalyosodasi magvak. Itt ertelemszeruen a gozkepzodes nem indul be. Es nem nem attol kezd forrni, mert a cukor lecsokkenti a forras homersekletet (ami eppenhogy noveli!). Be lehet inditani a forrast egyszeru razassal, vagy keveressel is.

Az adott nyomáson (nem zárt a rendszer) amíg folyadék állapotú víz is van a rendszerben nem emelkedik a víz hőmérséklete. Addig az összes bevitt energia az állapotának megváltoztatására megy el. Azaz a gőzzé változtatására.

A jégtömb olvadásakor is hasonló a jelenség. Amíg az olvadékban el nem olvadt jég is van, nem emelkedik gyakorlatilag a hőmérséklet, annak ellenére, hogy energiát közlünk a rendszerrel.

dellfil

22:24.. Igaz.. Innen..

[link]

De figyeljen oda az elõzõ bekezdésben a "Ha a forró vízben gõzbuborék keletkezik" kifejezésre. Ezt könnyebb mondani, mint csinálni. Ahhoz, hogy gõzbuborék képzõdjék, amelybe a vízmolekulák belepárologhatnak, igen sok vízmolekulának kell magától, egyszerre elszakadnia egymástól. Ez ritka esemény. Elõfordulhat, hogy egy csésze vízben több fokkal a forráspont fölött is percekig kell várni erre a ritka eseményre. Rendszerint a csésze egyik hibás helyén vagy a víz szennyezõdésén történik meg – ott, ahol valami segít az elsõ néhány vízmolekulának a buborék kialakításában. Amikor a tûzhelyen forraljuk a vizet, az edény forró pontjai vagy az edény alján levõ hibák rendszerint elõsegítik a buborékképzõdést, és a forrás megindul a forrpont fölött. De ha egy sima csészében melegítjük a vizet a mikrohullámú sütõben, jóformán semmi sem segíti a buborékképzõdést. A víz a forráspontja fölé hevül anélkül, hogy megindulna a forrás. A víz túlhevül – a hõmérséklete a forráspontja fölé emelkedik. Amikor meglökjük a csészét, vagy szórunk bele valamit, például cukrot vagy sót, megindítjuk a buborékképzõdést, és a víz heves forrásba kezd.