Egy élőlényen belül, pl. egy emberben hol található a DNS? Mindenhol? És az RNS?
hát pedig ez benne volt. Az ált. isk. 8. osztályban is és a gimiben is.
Sőt még a CSI-ban is.
Minden sejtben van
Én is erre tippeltem. csak kicsit hihetetlen volt, hogy abból a bonyolult DNS-ből minden sejtben legyen.
Még mikor tanultunk a sejt felépítéséről (sejthártya, membrán, stb.), akkor pont nem volt szó a DNS-ről, hogy az hol van a sejten belül, úgy emlékszem.
Márpedig minden sejtben ott van az örökítőanyag jó alaposan feltekerve. (Sőt, nem csak sejtekben. Vírusokban is.)
Ha pl. az emberről van szó, mi eukarióta élőlények vagyunk. Van minden sejtben sejtmagunk (az olyan "sejteket", amikben nincs, mert érés során elveszik, általában "testeknek" nevezzük). Ebben van hihetetlen pakoltsággal feltekerve a DNS. Pl. egy kukuricát ha megnézel, kb. 2 m a teljes genomja minden kromoszómát kitekerve és egymás hegyére-hátára pakolva. Na, ezt kell abba a pár mikronba belecsomagolni. :)
DNS a sejtmagon kívül eukariótában két helyen szokott még előfordulni: a mitokondriumban van egy erősen redukált, pár ezer bázispáros genom és növényeknél a plasztisztban (az egy picit nagyobb). Mivel ezekből sejtenként több is lehet (a sejtmagból "alapesetben" csak egy van, egy genommal), ez összességében igen sok DNS-t jelent.
Prokariótákban, vagyis baktériumokban is van örökítőanyag, DNS, de nincs sejtmagba csomagolva. Csak úgy úszkál a citoplazmában (na jó, nem csak úgy össze-vissza, kb. középen helyezkedik el). Ezekben lehetnek még plazmidnak nevezett egyéb cirkuláris DNS-ek, szintén több, amik valami előnyt biztosítanak, pl. más anyagokat is tudnak bontani a rajta kódolt enzimek, vagy segítségükkel betegségként tud terjedni a baci.
RNS eu- és prokariótákban egyaránt a citoplazmában található főként. Eukariótákban a sejtmagban is. Nagyon sokféle szerepet betölthet, ezért millió és egy fajtája van, ami bárhol lehet. Elősorban a fehérjeszintézishez kapcsolódik az mRNS-tRNS-rRNS (riboszóma) trió kapcsán, ezt szokás tanítani biológia órán. Az mRNS szaladgál a sejtmag és a citoplazma között, a többiek a sejtmagban képződnek (DNS-ről), majd kint maradnak a citoplazmában. De ennél jóval többféle RNS-formaságot ismerünk. Természetesen a mitokondriumban és a plasztiszban - ha már van DNS - történik fehréjeszintézis, korlátozottan, de történik, tehát itt is vannak RNS-ek.
A vírusok meg teljesen más tészta, nem is élőlények, de bennük is lehet DNS/RNS (épp amelyiket tartalmazzák).
Köszönöm a válaszokat!
Teljesen más a végzettségem, semmi közöm a biológiához. Akik kifogásolták, hogy nem tudom: régen tanultam már biológiát, és az összefüggésekre szerintem akkor nem nagyon mutattak rá. Azért hogy ennyi idő távlatából mégis elgondolkozom ilyeneken, talán értékelhető, nem? :) Amúgy a gyakorlati életben soha sehol nem találkozom vele és nem hasznosítom a DNS-ről való esetleges ismereteimet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!