Melyik mérés a pontosabb? Ha a nagyobb érzékenységű hullámhosszon vagy a kisebb érzékenységű hullámhosszon mérünk?

Nagyobb erzekenysegu hullamssz mit jelent? Szerintem az az erzekenyseg, amit megadtal valami mast jelent... bandwidth, vagy PMT feszultseg... Nem tudom, hogy mi ez, de a hullamhosszhoz biztosan nincs sok koze. A gyakorlat azt mutatja, hogy alacsonyabb hullamhosszak fele eleg sokminden bele tud zavani a meresbe. A 239nm-es tartomanyban a feherjek amidkotesei, a acetat csoportok, a DNS es egy csomo minden is elnyel. Mi ezert sosem hasznaljuk (mondjuk mas okbol se). Ez latszik is a ket meresed kozti nagy kulonbsegen.

A 422nm az eleg spec hullamhossz, lathato szine van az oldatnak... szerintem ezt hasznald a koncentracio meghatarozasahoz. (problma lehet, ha mondjuk egy szerves szintezis soran kepzodott anyagrol van szo, mert akkor a mellektermekek elnyelese is belezavarhat a meresbe, mindenesetre jobb kozelites, es ad egy felso korlatot a koncentracionak.)

A ppm hig vizes oldatban kb megfelel a ug/ml-nek. (1ml = 1g. 1g = 10^6 ug, azaz pars per million)

Milyen anyagrol van szo?

Ja, most lattam, hogy az erzekenysegnak is van mertekegysege. :-D Kicst figyelmetlen vagyok. Ekkor ez azt jelenti, hogy mekkora koncentraciovaltozast kepes a muszer az adott hullamhoszon detektalni.

Hat az az igazsag, hogy az atomadszorpcios spektroszkopia nem az erossegem... :-D Mi oldatok fenyelnyelese alapjan hatarozunk meg oldott anyag koncentraciokat.

Szoval, ha jol ertem, akkor a korekt valasz ez lesz: azt, hogy hol merunk, a befolyasolja, hogy az analit mennyire koncentralt. Ha nagyon hig a cucc, akkor a rovidebb hullamhossz jobb, hiszen 1-4ppm-et is szepen lehet merni, de mondjuk 100-as nagysagrendnel mar valoszinuleg nem linearis. Koncentralt minta meresere jobb a hosszabb hullamhossz. En a nagyobb hullamhosszt lonem be, mert higitani egy mintat mindig egyszerubb, mint tomenyiteni. :-D

Maskor kicsit specifikald jobban a kerdest, mert eleg nehezen tudom kibogaraszni, hogy mit akarsz tudni pontosan.