Hogy láthatjuk éjszaka?

Pontosan amiatt amit írsz, amiatt van, hogy az Esthajnalcsillagot (=Vénusz) csak naplemente után vagy napfelkelte előtt látni.

Hiszen akkor nem vagyunk teljesen "háttal" a Napnak, hanem pont úgy áll a Föld, hogy a Napocskát már (vagy még) nem látjuk, de a "mellette" lévő Vénuszt még (vagy már) igen.

Aztán ahogy tovább fordul a Föld (egyre inkább háttal leszünk a Napnak), úgy a Vénusz is eltűnik és azt se látjuk.

Remélem érthető, rajzolni most nem szeretnék, ha nem muszáj. :)

Kerestem pár képet, ezek segítenek:

[link]

Itt a Vénusz látszik a Nap körüli pályáján, három különböző helyzetben. Baloldalt épp kel fel a Nappal együtt, jobboldalt meg mennek le. Bizonyos esetekben keleten a Nap előtt kel, vagy nyugaton a Nap után megy le, Ilyenkor láthatjuk még egy rövid ideig.

[link]

Itt ugyanazt látni, a Nap még/már horizont alatt van (Sun below horizon), de a Vénusz a horizont felett.

Így okés?

Se a Vénusz se a Merkúr nincs a Föld és a Nap között. Legalábbis nem mindig van ott! Ők közelebb keringenek a Naphoz mint a Föld. De pont emiatt a keringési idejük rövidebb, azaz hamarabb megtesznek egy kört a Nap körül mint a Föld. Ennek az a következménye, hogy van amikor (valóban) egy vonalban vannak, és van amikor a Naptól jobbra, illetve balra látszódnak. Pl a Merkúr Nap körül pályájának sugara kb 58 millió km. Ez a távolság a Nap átmérőjének kb 45-szöröse. Vagyis a Naptól, annak látszó átmérőjénél 45-ször nagyobb távolságban láthatjuk a legnagyobb kitérésénél. Ez nem olyan nagy szögérték, de bőségesen elegendő ahhoz, hogy amikor a Nap már (még) jócskán a horizont alatt van, ő még (már) látszódjon az égbolton. A Vénusszal ugyanez a helyzet, csak a szögtávolsága a Naptól még nagyobb lehet. Az ő pályájának sugara kb 108 millió km. Ez a látszó Napátmérő kb. 80-szorosa. Itt tehát a kitérés még nagyobb lehet.

maci