Mit tudhatunk a villámlásról?

Amiket tudok- kicsit laikusan én is- azokat most leírom neked :)

A villám általában magas épületekbe/tárgyakba csap bele. És úgy hallottam, hogy a tavakat stb. is "szereti".

A fémtárgyak, és a mobiltelefonok is vonzzák őt.

Ha kint vagy a szabadban mikor jön egy kiadós zuhi jó nagy villámokkal, akkor gondolom szaladnál eresz, fa, vagy vmi alá, pedig nem szabad. A tévében úgy mondták, hogy olyankor ki kell állni a nagy semmi (:D) közepére, és leguggolni. De persze csak akkor, ha messze laksz, vagy nem tudsz bemenni semmilyen boltba/kocsmába stb.

És téged (elvileg.....) megvédenek a villámhárítók az oszlopok tetején, hogy kicsi házadba be ne csaphasson a villám. De szerintem sokkal nagyobb biztonságot ad egy közeli tő, egy hatalmas fa a kert közepében (mert ugye ezekbe csap bele általában) vagy a szomszéd 2 emeletes háza :DD

És érdemes ilyenkor mindent kihúzni, áramtalanítani, és még a telefonokat sem egészséges nyomkodni, sem a laptopokat akkuval stb. Szóval most bazira nem tudom, hogy mi a fenét csinálok, mikor kint dúl az égiháború :D Na m1, remélem átadtam neked valami hasznos információt. :)

14/l

(bocsi, h hosszú lett) xD de unatkozok :P

A kialakulásáról valójában keveset tudunk. Azok az elméletek, melyek szerint a felhőkben, a részecskék súrlódása, "tánca" közben termelődő statikus villamosságra vezették vissza a villám kialakulását megdőltek, csak egyelőre nincs helyettük más. (Matematikai, számítógépes modellek nem igazolták vissza, hogy ezen az úton létrejöhetne ekkora töltés-sűrűség.) Vagyis nem tudjuk, pontosan hogyan alakul ki, és miért ott? Ez inkább tapasztalat, megfigyelés, az elmélet hiányos.

A terjedéséről jóval többet tudunk. Többféle van, közös bennük, hogy a kialakul egy ionizált "csatorna" az amúgy jó szigetelőnek számító levegőben, és azon keresztül tetemes töltés egyenlítődik ki. Akár két felhő, akár a felső légréteg és a föld között. Mivel villamos vezetésről van szó, ennek feltétele, hogy a két végpont között villamos potenciál-különbség legyen. Sok esetben a töltések észrevétlenül gyűlnek, majd a föld felől "felépül" az ionizált csatorna, amin aztán a villamosság "lecsap" a földbe, jelentős fény és hanghatást okozva.

A kiemelkedő tereptárgyak szerepe, hogy onnan a tapasztalat szerint könnyebben "épül fel" a villám, de sok olyan eset van, ahol a villám úgy csap le, hogy több terület között "váltogat". Mivel villamos jelenségről van szó, védekezni viszonylag egyszerű, olyan szabad utat kell biztosítani a villám számára, amin keresztül le tud jutni a földbe a nélkül, hogy jelentős kárt okozna. Erre egy megfelelően vastag fém vezeték alkalmas, csak az a pont különleges, ahol a villám belép, mert ott jelentős hőmérsékletet kell elviseljen.

Összegezve a kiemelkedő tereptárgyak tetejére egy a hőnek ellenálló hegyet kell tenni, azt összekötni egy vastag vezetékkel egy, a földbe dugott nagyobb felületű tárggyal (szonda vagy torpedó néven hallottam emlegetni ezt), és kész a villámhárító. Arra kell még ügyelni, hogy a levezető fém sín vagy vastagabb drót közelében ne legyen gyúlékony anyag, illetve onnan az elektromosság ne tudjon átugrani a ház "normál" villamos hálózatába, ahol szintén találhat utat a földelés felé. (Utóbbi esetben sok készülék tönkremehet.)

Ha kimész a nagy térre te leszel a rész legmagasabb pontja szal... Kerüld a vezetőket amik gyakorlatilag vonzzák a villámot. Kerüld a magas cuccokat mert pl a fa rossz vezető de a te sós vízes tested nem az szal ha leszalad a fán a villám akkor te kedvezőbb vagy neki. Minél alacsonyabban legyél, minél kisebb részen érintkezz a földdel hogy ne lehess rövidzár, nyilván ha lefekszel akkor lehet alacsonyan leszel de nagy felületed érintkezik a földdel. De a legjobb hogy keress faraday kalitkát illetve szigetelt részt. Pl autó de belül a fémet ne fogdosd.

"1970 nyarán a Dunavarsányban edzőtáborozó MTK tréningezett a pályán. Bemelegítés közben egy hirtelen jött felhőből a focisták közé vágott a villám."

Édesapám vadász, nagyon régen egy villámcsapta fa melletti legelőn 10 feletti halott őzet találtak. Mondjuk őket valszeg a sokk ölte meg.

Az, hogy matematikailag leírható-e a villám keletkezése az jelen esetben mellékes. Én a kísérleti megtapasztalás híve vagyok. Minden lényeges dolgot tudunk a villáról, ami a védekezést illeti. A villám és a tulajdonságai laboratoriumi körülmények között gyönyörűen vizsgálhatók, megismételhetők. Nekem ez kedvenc témám, amiért is megépítettem egy elég nagy Van de Graaf generátor, és egy ugyan csak nagy Tesla-transzformátort..Ezek nagyjából 1-1,5 millió voltos feszültséget produkálnak, tehát 50-70 cm-es szikrák (villámok) keletkezhetnek.

Az elektromos szikrák egyszerű eszközökkel a víz segítségével is létrehozhatók, (keresd: Kelvin generátor) bizonyítva a felhőkben lévő vízcseppek szerepét A víz-molekulák a vízcseppekben polarizálódnak, azaz beállnak a villamos tér irányába, hatásuk összeadódik, egymást erősítik, majd pl. a szomszéd felhőbe átcsapva a töltések kiegyenlítődnek. A jelenséget akár egyetlen kóbor elektron is elindíthatja.

A legfontosabb tudnivalók a védekezésben:

- autóban ülve nem kell félni a személyi sérüléstől, kivéve a hatalmas csattanás fülsiketítő zaját (keresd: Farady-kalitka),

- a lakóházban sem kell félni a személyt érintő közvetlen villámcspástó, de bármilyen fémtárgy érintése veszélyes lehet,

- utcán, gyalogosan nem tanácsos járkálni; ha bármibe belecsap a villám, annak a közelsége is veszélyes lehet a fellépő erős sugárzás miatt,

- erdőben, fás területen távol kell lenni a fáktól, és le kell feküdni a földre. A fa törzsén lefutó villámnak erős sugárzása és fényhatása van, az előbbi a szívre, azutóbbi a szemre veszélyes,

- mezőn, ahol nincs fa szintén le kell feküdni, beleolvadva a környezetbe,

- ne tartózkodjunk tóparton, a vízben, illetve annak közelében, itt nagyobb a hőmérsékletkülönbség, nagyobb a légmozgás és az ezzel járó feltöltődés,

- kritikus esetben (közeli villámlások) soha ne használjunk esernyőt, ne tarsunk a fejünk fölé semmilyen tárgyat (a műanyagok is polarizáhatók, és ebből a szempontból veszélyesek), vegyük le a szemüveget (ha van)

- a villám könnyebben belecsap a fémekbe, hegyes vagy mozgó tárgyakba, ha többen vagyunk, ne kapaszkodjunk össze, legyünk távolabb egymástól. Ez az esetleges segítség miatt indokolt

- ha ilyen jellegű kísérleteket szeretnél látni keresd fel a Pilscsévi Játékpark Titokszobai foglakozásait.

Aki a villámról meg akar tudni valamit, az Dr. Horváth Tibor - Villámvédelmi felülvizsgálók kézikönyvét olvasgassa. Ő nemzetközi szinten is a "villámvédelem nagypapája", már bőven a 80-as éveiben jár, de még mindig aktív, és igen jó fej! A tudásáról nem is beszélve.

Én még nála tanulhattam a BME-n a villámvédelmet, remélem, nem hozok rá szégyent. Viszont az a sok mese, amit itt ezen az oldalon feljebb is lehet olvasni, számomra kicsit elrettentő, hogy mennyire sok butasággal van tele a Nemzeti Alaptanterv, az emberi élet védelmét szolgáló ismereteket emellett még csak meg sem említik!

Nézzük szépen sorban a témát. Nem baj az, ha félsz a villámtól. "Ő az erősebb." Megfelelő körültekintéssel viszont tudod kezelni, és akkor nem okoz majd ilyen félelmet.

Kezdem a villámcsapás elleni védekezéssel, és majd a végén a kialakulásáról röviden.

A villám "RÖVIDLÁTÓ"!

Ez azt jelenti, hogy 20 méteres sugarú körben történik a találat. Ami ennél messzebb van, lehet az a világ legmagasabb felhőkarcolója is, SEMMIFÉLE VÉDELMET nem nyújt számunkra!

Ha csak ennyit leírtak volna a fizika könyvekben, nagyon boldog lennék.

A villámot NEM "vonzza" semmi így önmagában! Vannak időjárási mikroklimatikus területek, ennek legjobb példája a nagy vízfelület, ahol párásabb a levegő, és nagyobb eséllyel lehet találtat, mint máshol, és nyilván a környezetéből kiemelkedő területek, építmények, mert ott nem csak a "hagyományos" módon alakul ki villámcsapás. De ez konkrétan az "ember a zivatarban" témában nem sokat jelent a találati valószínűség szempontjából.

Mit tegyünk zivatarban saját életünk védelme érdekében?

Már 10km-es távolságban lévő zivatar (30mp-es villám-dörgés különbség) keressünk menedéket. A negatív polaritású lecsapó villám akár 5km-re is el tud "kószálni" oldalra a zivatarfelhőtől. Ezt nevezzük "derült égből villámcsapás"-nak, amit a köznyelv más nyelvi kapcsolatokban is használ.

Ha épület van, akkor oda bemehetünk. A villámhárító nélküli épületben ugyan érhetne meglepetés, de még mindig sokkal jobb, mint a szabad ég alatt. 10 éve, az akkori időjárási viszonyok között még nem volt szükséges a családi házra villámhárítót szerelni. Én ma már a mai viszonyok között azt mondom, aki teheti, szereltessen fel, különösen, ha új házat épít!

Tévhit, hogy a villámhárító a környék villámait odaviszi. Csak azt, ami egyébként is a házat találná el! Emlékezzünk, a villám 20 méteres sugarú körön belül "választ" célpontot. Viszont villámhárítót csak profi, szakképzett tervező és kivitelező tervezhet és építhet. (sajnos a jelenleg megtalálható villámhárítók egy jelentős része úgy hulladék, ahogy van!) Ugyanis egy rosszul megépített villámhárító nagyobb kárt is okozhat, mintha nem is lett volna! (Két lényeges hiba szokott lenni: 90 foknál élesebb kanyar ne legyen benne, különösen a kötéseknél... hatalmas, több tonnás erők ébredhetnek benne. Legalább 2 levezető legyen (átellenes pontján a háznak), a mai társasházaknál sajnos sok helyen csak egyet építenek ki, aztán meg csodálkoznak, ha a mágneses indukció mindent tönkretesz a környéken és persze a házban is! A másik hiba az EPH hálózat kontár kivitelezése, plusz tetőszerkezetben minden fémnek rendesen össze kell lennie kötve! Máskülönben a tűz szinte garantált a villámhárító ellenére is!) És persze a jól megtervezett és megépített villamos hálózat, benne a többlépcsős túlfeszültség védelemmel, nem kifelejtve a gyengeáramú hálózatokat sem!

Aki szereti a villámokat nézni, és nem védett villámügyileg a háza, lehetőleg ne nyitott ablaknál tegye, vagy álljon hátrébb. Ellenkisülési csatorna indulhat belőle, és az azért kellemetlen tud lenni. Plusz, ha netán az orra elé csap a villám, az olyan hangos, hogy a következő 2 órában csak a füle zsibongását hallja az ember. Ezért, aki közeli villámra vadászik, a füldugó jól jöhet... (nem véletlen, hogy a youtube-n megtalálható számos látványos videó legtöbbjén eldobják a kamerát...)

Ha nincs ház:

legjobb menedék az autó, busz, vonat, villamos, akármi, ami körben fémből van. (azaz pl. Trabant nem jó) Mert a faraday-kalitka miatt belül védve van az ember.

Ha abszolút nyílt a terep, akkor fákat kell keresni. Úgy kell elhelyezkedni, hogy a fáktól 6-10m-es távolságban legyünk. Le kell guggolni zárt lábakkal, és ott kivárni az esemény végét. Így a fák villámhárítóul szolgálnak. Ha többen vagyunk, egymástól 20m-re alakítsunk ki 2 csoportot, bár 3 embernél több együtt ne legyen. 2 ember is mehet 2 külön helyre. Mert így, ha valakit mégis találat érne, a másik azonnal tud segíteni neki, újraéleszteni, ha szükséges.

Fontos a zárt láb, lefeküdni szigorúan tilos! Mert a földnek nagy az ellenállása, közelben lecsapó villám a föld felületén feszültségkülönbséget hoz létre, és ez is agyoncsaphat minket. (lépésfeszültség)

Víz esetén a vízből azonnal ki kell jönni! Mert ott km-es távolságra történő találat is halálos lehet. Ez a medencékre is igaz! Csónakkal is azonnal ki kell menni a vízből, csak megfelelő fém burkolattal és védett térrel rendelkező hajó belterülete jelenthet védelmet!

***

Villám kialakulása: elméletek vannak rá, nem is kevés. Ezekbe nem mennék bele, vannak elfogadott elméletek, és nem elfogadottak. Mivel a védekezés szempontjából ezek lényegtelenek, ezért csak dióhéjban:

a zivatarfelhő kialakulásánál igen erőteljes feláramlás történik, és a levegő páratartalma bőven a 3000m-es fagyhatár fölé emelkedik (akár 20km-es magasság sem elképzelhetetlen). A feláramlás közben egyrészt a hatalmas szél tudja széttépni a vízcseppeket, illetve a fagyásnál a kívülről befelé történő fagyás a belső víz térfogat-növekedése miatt szétrobbantja a jeget. Ebből a nehéz lefelé, a könnyű felfelé megy. Az ionos szétválás miatt polaritás szerint is szétválnak. Ennyit a töltéskeletkezés elméleteiről. Így a zivatarfelhőben annak haladási irányának elején alul kb. 4C + töltés rendeződik ki. Mögötte alul 24C - töltés, és a felhő felső részén 20C + töltés. Adott a helyzet, jöhetnek a villámok.

Alapvetően a felhő között kellene a villámcsapásoknak történnie, de ez nem így van, tapasztalatból tudjuk. A föld felé is jön, sőt van ionoszférikus villámcsapás is, aminek 50-80km az átmérője. A villámcsatorna kialakulására aztán mérhetetlenül sok elmélet van, akit érdekel utánaolvas.

A villám időzítéséről érdemes tudni, hogy a lassított felvételeken (pl. youtube) az előkisülési csatornát lehet látni, mivel 7000fps felvételen csak erre van idő. Maga a villámcsapás néhány milliomod másodperc alatt megy végbe, ez egyetlen hatalmas villanás a szép felvétel végén. És az előkisülési csatornával ellentétesen, felfelé halad! (általános negatív villám)

Érdekesség, hogy a felhő elején lévő pozitív töltési részből kijövő + polaritású villámok ellen jóval nehezebb védekezni (a villámhárítóknak jóval kisebb a "vonzási területe", viszont átlagos villámáramuk is jóval kevesebb, mint a - társaiké. Viszont a legnagyobb szórás, azaz a rekorder 600kA-es villámáram mégis + polaritásnál fordulhat elő, statisztikai alapon maximum minden 500. lecsapó villám ilyen.

Azt érdemes még megemlíteni, hogy a villám energiája, ami a földi végponton kinyerhető lenne belőle, az elenyésző. 1-2kWh, ami gyakorlatilag semmi. Ha netán Magyarország területén 1 évben az összes lecsapó villám energiáját 1005-os hatásfokkal tudnánk hasznosítani, akkor ez 1 évben országos szinten bő 1 percre volna elegendő a villamosenergia ellátásban. Márpedig 1 évben több, mint félmillió perc van, szóval semmi haszna nincs az egésznek, minden más híreszteléssel ellentétben! (de ha logikusan belegondolunk, az energiamegmaradás törvényét nem kifelejtve, ha valóban akkora energia lenne, amit tanúsítanának neki, egyetlen villámcsapás városrészeket tüntetne el a térképről...)