Mi tömegtelen?

A fotonnak van tömege.

A szépségnek pl. nincs.

Nagyon klassz, hogy ennyieket érdekelnek ezek a témák, csak hát az a kár hogy a GYIK terjedelme nem elég hogy az ember ezeket úgy igazából kivesézze. :D Arról nem is szólva hogy elég kevés ember van (Mo.-n meg pláne) aki úgy igazából hivatásszerűen foglalkozik vele.

A válasz egyébként az hogy a fotonokon kívül egyedül a gluonok, de azok viszont mindig hadronokkal (pl. protonnal vagy elektronnal) állnak együtt, sosem szabadon. A neutrinó közel tömegtelen, de mivel egy bizonyos kvantummechanikai jelenség (neutrínó oszcilláció) nem létezhetne tömeg nélkül ezért azt mondjuk hogy csak nagyon, nagyon kicsi a tömegük. A graviton lehet talán esetleg tömegtelen de maga az egész graviton csak elméleti lehetőségként létezik.

Egyáltalán hogy mi is a tömeg és hogyan különbözik a részecskefizikai értelmezése az megér egy külön misét, de ehhez most nem érzem elég felkészültnek magam. :p

T. Vree!

Sokan vélekednek úgy is, hogy a fotonnak is elképzelhető, hogy lehet nyugalmi tömege, csak (még?) képtelenek vagyunk kimérni és modellezni.

De a tudomány mai állása szerint valóban a fotonnak és a gluonoknak nincs NYUGALMI tömege.

Bár amit nem érzékelünk, azt semminek vesszük, amit meg nem értünk, azt pedig véletlennek nevezzük.

Én is hiszem pl., hogy Isten nem vet kockát. Pedig hithű ateista vagyok :-D.

Egy kockával való dobás eredménye sem véletlen. Csupán rengeteg tényező szuperpozíciója, amik között vannak számunkra nehezen szabályozhatóak. Ha lenne egy olyan kezünk, amivel érzékelnénk a kocka lendületét és pontos helyzetét és előre tudnánk számolni nagyon gyorsan sok összetevővel, és még nagyon pontosan is tudnánk dobni, akkor olyat értéket dobnánk kockával, amilyet akarunk. De eddig ez nem adatott meg. Elég jó lennék így a casinoban. De eddig a kockadobás eredménye "véletlen", mert a különböző értékek hibahatárai akkorák, hogy az eredményeknek tökéletes a matematikai szórása.

Kvantumfizikában valaminek a bekövetkezésére adott valószínűségeink szerintem abból táplálkoznak, mintha vakon hajigálnánk labdákat egy falnak és meglepődve tapasztalnánk, hogy némelyik átjutott a fal túloldalára. De lehet, hogy csak azért, mert nem látjuk, hogy lyukas a fal, vagy nem elég magas.

Amikor pedig fotonokat lövöldözünk két résre és meglepően tapasztaljuk, hogy egy foton egyszerre két lyukon is átmegy azon is szerintem csak azért csodálkozunk, mert béna modelljeink vannak. Pl. egy golyónak modellezünk egy fotont, mert nem tudunk elszakadni a kézzel fogható tapasztalatainktól.

Két nagyszerű példa van, amikor olyan modellt talált ki az emberiség, ami az addigi érzékszerveinkkel tapasztalható világgal ellent mond, mégis jól beváltak: egyik a relativitás elmélet, a másik a kvanummechanika. De mindkettőre még férne finomítás, ahogy a Newtoni fizikára is szorult.

Nem tudok aludni. Jó hosszú rizsát írtam.