Egy elemnek pontosan milyen tulajdonságát jelzi az elektród standardpotenciálja?

"A standardpotencial-ertekek jelzik vizes oldatban az ionkepzes merteket:minel negativabb,annal hajlamosabb az elem kation kepzesre,minel pozitivabb,annal hajlamosabb az elem anionkepzesre." Ez volt a kemiakonyvem :D tehat attol fugg a standardpotencial,hogy milyen eros redukalo- avagy oxidaloszer az elem.van egy standardpotencial-tablazatom,abban a K-e a legkisebb,tehat ebbol lesz legkonnyebben pozitiv ion.szerintem azert,mert a tablazatomban megadott elemek kozul ennek van a legtobb elektronheja,tehat a leadhato 1 elektron itt van legtavolabb a magtol,azaz a kaliumnal kisebb az erre az elektronra gyakorol magvonzas mint pl a natriumnal,melyben kevesebb az elektronhej.tehat 1 focsoporton belul lefele haladva egyre konnyebben adnak le elektront a negativ standardpotencialu anyagok a csokkeno magvonzas miatt. Ha a periodusokon belul vizsgalod,lathato,hogy jobbra haladva egyre nagyobb a negativ standardpotencialu elemek st.pot-ja,tehat nehezebben alakulnak pozitiv ionna,hiszen a nemesgazszerkezet eleresehez egyre tobb elektront kell leadni.igy pl a Na szivesebben lesz ion mint a Mg,ami konnyebben ad le elektront mint az Al. A pozitiv st.pot.-u elemeknel ugy latom minel kisebb periodusban van az illeto,annal nagyobb a st.pot.-ja,tehat konnyebben vesz fel elektront,itt is a kisebb tavolsag miatti nagyobb magvonzas kovetkezteben.es gondolom -bar errol nincs adatom- minel tobb elektront kene felvenni az ion kialakulasahoz,annal kisebb a st.potencial. A legnagyobb st.potenciallal a fluor rendelkezik,mely a legnagyobb elektronegativitasu elem is egyben. A femes elemeknel nem igazan tudom hogy hogy mukodik a dolog,de nyilvan ott is az elektronszerkezettol,az elektronok kotottsegetol fugg.

Osszefoglalva: a periodusos rendszerben jobbra es felfele haladva no a st.pot.,akarcsak az elektronegativitas (De femeknel nem tudom,mert pl a Cu st.pot.-ja nagyobb mint a Zn-e,pedig balrabb van, es az olom st.pot-ja is nagyobb mint az one,pedig az olom van lejjebb)