Felfedezték az összes elemet a periódusos rendszerből?

A periódusos rendszer nem egy véges valami, amiből mindent fel lehet fedezni, hanem a MÁR FELFEDEZETT elemek rendszere. Ugyanúgy, mint egy térképre nem tudod odarajzolni, amit még nem fedeztél fel, és előre el se tudod nevezni.

Ami tehát a periódusos rendszerben szerepel, azt mindet vagy már felfedezték a természetben, vagy pedig előállították mesterségesen, és nyilván csak ezután nevezték el őket. Azért sem lehetséges előre elnevezni, mert (1) az előállítónak van joga elnevezni, így senki nem stipistopizhat le egy elemet, hogy azt majd Kovácsgéziumnak hívják, ha egyszer majd felfedezik, (2) lehet, hogy az adott elemet lehetetlen előállítani, így addig nem is szabad létezőként leírni, míg valaki ténylegesen elő nem állította.

Bizonyos atomszám feletti elemek egyébként olyan instabilak, hogy a természetben nem is léteznek, de egy rövid időre elő tudják állítani őket. Ha egy új ilyet előállítanak, akkor elnevezik, beírják a periódusos rendszerbe, és örülnek.

[link]

A periódusos rendszerben kizárólag elemek szerepelnek. Az elemek, mint olyanok, azonos protonszámú atomok halmazai. Az egy protont, tartalmazó atommag a hidrogén, a kettőt, a hélium, a hármat a lítium, stb. Mivel tört proton nem lehetséges, így nyilván nem fognak már 1,5 protont tartalmazó elemet felfedezni. A periódusos rendszerben már hiánytalanul benne vannak egytől száztizennyolcig az elemek, ezeket már felfedezték, nyilván itt újakat már nem találnak majd. Száztizennyolc fölött találhatnak még elemeket, ezeket általában gyorsítókban állítják elő, ám a keletkezésük után töredékmásodpercekkel már el is bomlanak. Nem tudni, különböző technikai megoldásokkal meddig lehet elmenni, mekkora az a legnagyobb atommag, ami még éppen létrehozható, így nem tudni hány elem lehetséges, de azok mind körülbelül ilyen könnyen bomlanak majd, gyakorlati jelentőségük csekély lesz.

Nem fedezték föl, és talán van olyan elem is benne, amit még nem lehetett előállítani.

A probléma hasonló ahhoz, hogy egy telerakott szekérre tudsz-e még rakni? Persze, hogy tudsz - de le fog dőlni, ahogy mész az úton. Minél többet raksz rá, annál hamarabb ledől. A mostani legújabb elemek már tényleg csak nanoszekundumokig maradnak meg - de mert ez a rendszer PERIODIKUS - ezért lehet, hogy találnak majd ennél stabilabb elemeket is.

Itt az eredeti Mengyelejev féle periódusos rendszer.

[link]

Látható, hogy valójában nem áll másból, mint az akkor ismert elemek egymás alá rendezése tömegszám szerint. (Akkoriban a rendszámot még nem ismerték, csak az egyes atomok tömegét tudták mérni.)

Ha jól megnézed, akkor a kálcium (Ca) alatt van egy kérdőjel 45-ös tömeggel, és a cink (Zn) alatt is van két kérdőjel 68 illetve 70 tömegekkel. A 45-ös az Sc jelű Szkandium, a 68 és 70 a Gallium és Germánium (Ga, Ge, valójában 70 és 72,6 tömegűek). Van még pár, amivel nem tudott mit kezdeni.

Hiányoznak a nemesgázok valamint például a periódusok is csúsznak, mivel a Ca és Mg nem egymás alá került.

Ami viszont szépen lűátszik: a halogének (F Cl Br I) szépen egymás mellé kerültek, az alkáli fémek (Li Na K Rb Cs) is egy sorban vannak, a bór-asztácium vonal is megvan, csak nem asztáciumra végződik, lévén még nem volt meg (B Si As Te At, abből az At hiányzik), széncsoport, oxigéncsoport megvan... szóval nagyon sok minden kijön belőle.

Van olyan is, amit azóta nem úgy hívnak, pl a Cd és a Sn (kadmium és ún ) közt ma In (indium) és nem Ur van.