A geneknel van a feherje kodolo, es a nukleinsav kodolo, ugye? De nem igazan ertem hogy is van ez, mar probaltam utanajarni, de sehol se talaltam jo leirast.

Nem írod le pontosan, hogy mi az amit nem értesz.

A gén az a DNS egy adott szakasza. Vannak a nem kódoló részek, és azok közt a gének.

A DNS-ről mindenképpen RNS íródik át. Vagyis jön egy enzim, és a DNS egyik szálát a bázispárosodás elve alapján RNS-sel kiegészíti. Itt kétféle dolog történhet.

Ez az RNS lehet valamilyen funkcionális RNS, pl a riboszómát több RNS alkotja, meg persze fehérják is. Mivel az RNS egy nukleinsav féle, ezért egy ilyen gént, amiről funkcionális RNS képződik, nukleinsav kódolónak nevezünk. Tehát a riboszómális RNS-eket kódoló gének nukleinsav gének.

A génről azonban képződhet mRNS is, ami aztán a fehérjeképződést segíti elő. Ha a gén végső terméke egy ilyen fehérje, akkor fehérjekódoló génről beszélünk.

Ahogy az előző mondja. Kis kiegészítés: egy rakat más funkcionális nukleinsav van (tehát olyan gén, ami nukleinsavat - RNSt - kódol, ami működőképes, nem csak egy "köztes lépés" a fehéreszintézis felé), nem csak a riboszómák, de ők vannak a legtöbben. Mondjuk rajtuk kívül még a tRNS-ek a legismertebbek. Ez egy elég diverz világ.

Röviden az egész folyamat: DNS -> RNS -> fehérje (ez a centrális dogma). A sejtben a DNS egy részéről átíródik az "elsődleges transzkript", ez mindig RNS. Ha ez az elsődleges transzkript működni képes, vagyis riboszómát épít (rRNS), aminosavakat köt (tRNS), rengeteg mást csinál (snRNS, snoRNS, miRNS, siRNS, piRNs...) - akkor az a gén, amiről átíródott az nukleinsav kódoló gén volt. Ha az elsődlegs transzkript mRNS, akkor némi módosítás után a riboszómákban (a tRNS-ek segítségével) átíródik róla egy aminosav-lánc, azaz fehérje. Ekkor fehérje kódoló gén volt az eredeti DNs-szakasz.