Hány bájt egy átlagember agyának kapacitása?
Hülyeség bájtokkal foglalkozni, ilyen nincs az agyban. A számítógép digitális adatokat dolgoz fel, az agy pedig analógokat.
De ha már annyira bájtot akarsz akkor:
Az agy milyen formátumban menti el az adatokat? HD minőségű videóban? Vagy csak VGA-ban?
És amit olvasol? Word formátumban, vagy csak formázatlan txt-ben?
Mert akkor én mindent txt-ben fogok elmenteni az agyamban, és akkor több minden fér bele, nem?
Ismétlem, hülyeség így elképzelni.
Azért annyira nem különbözik a két dolog. A számítógép floatok formájában tud analóg rendszereket szimulálni.
A tömörítéseket pedig csak a helyhiány, meg adatfeldolgozás processzorigénye miatt találták ki, de egyébként információ az információ. Elméletben lehetséges lenne megmondani jó megközelítéssel a pontos méretét az agynak. Csak most még a működését se tudjuk pontosan.
"Hülyeség bájtokkal foglalkozni, ilyen nincs az agyban. A számítógép digitális adatokat dolgoz fel, az agy pedig analógokat.
De ha már annyira bájtot akarsz akkor:
Az agy milyen formátumban menti el az adatokat? HD minőségű videóban? Vagy csak VGA-ban?
És amit olvasol? Word formátumban, vagy csak formázatlan txt-ben?
Mert akkor én mindent txt-ben fogok elmenteni az agyamban, és akkor több minden fér bele, nem?
Ismétlem, hülyeség így elképzelni."
Jó, és ehhez most miért kell leharapni a fejem? Nem vagyok se informatikus, se agykutató. Azt sem tudom, mi az az analóg adat. Naiv fejemmel úgy gondoltam, hogyha egy számítógép memóriakapcitását bájtokban adják meg, akkor meg lehet csinálni az agynál is.
07:46 os vagyok
Ne haragudj, nem akartam leharapni a fejed, csak olyan sokszor hallottam már ezt a kérdést.
Tehát az analóg adat az, ami 2 érték között bármely értéket fel tud venni. Mérni lehet őket analóg mérőeszközökön, pl mutatós mérlegen. Az hogy bármely értéket fel tud venni, az azt jelenti, hogy a mutató a 2 és 3 kg között bárhol állhat, nem kell intervallumokban mérni az adatokat,
ellenben a digitális adatokkal, amikor pl a kvarcórán mérjük az időt. Ekkor nem tudjuk hogy pontosan hány óra van mert mikor egy másodpercet mutat, az 1-től 1,9999999... másodpercig tart, és közte nem tudjuk soha, hogy pontosan mennyi van.
Na most:
Ugye a számítógépek adatai 2es számrendszerben vannak feldolgozva, 32, vagy 64 biten. Ez azt jelenti, hogy csak 32 illetve 64 jegyű számokat tud egyenként tárolni.
És itt jön a különbség:
Ha el akarunk menteni egy olyan adatot, amelynek elég lenne 1 bit, azaz egyhegyű a szám, a számítógép akkor is úgy fogja eltárolni, hogy felhasználja mind a 32/64 "helyet". Ellenben az aggyal, ami folyamatosan töltődik fel információval, és csak annyival, amennyire szüksége van.
Ezen kívül ott van még a "felejtés" is. A régi emlékeke megkopnak, elfelejti őket az ember. Nos az a gond, hogy azt nem tudjuk, hogy mit felejtettünk el. Hihetjük azt, hogy egy régi információt már rég elfelejtettünk, de ez egy adott helyzetben ismét előjöhet az emlékezetünkből. Ezért sajnos azt sem tudjuk megmondani, hogy egy adott pillanatban mennyi információ van az agyunkban, nemhogy azt hogy összesen mennyi fér el benne.
Kicsit hosszú lett, de remélem így már jobban érthető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!