A diszacharid meg az oligoszacharid között mi a különbség?

A "di" az kettő, az "oligo" az sok. Vagyis az egyik kettő szacharidból áll, a másik sokból.

Google, wikipédia...

A diszacharid az pontosan két darab egyszerű cukorkomponensből (monoszacharidból) épül fel. (DI = kettő.)

Az oligoszacharid néhány cukorkomponensből épül fel, általában 2-10 közti egyszerű cukor egységnél hívják oligoszacharidnak. Ebből következik, hogy a diszacharid az oligoszacharidnak az egyik alesete.

Megint én vagyok.

"A diszacharidok olyan vegyületek, amelyekben két monoszacharid egység glikozidos kötéssel kapcsolódik össze."

[link]

"Kettős szénhidrátok, diszacharidok: Két monoszacharid molekulából képződnek vízkilépéssel. A kapcsolat a két glikozidos hidroxilcsoport, vagy egy glikozidos hidroxilcsoport és egy alkoholos hidroxilcsoport között jön létre."

"Oligo- és poliszacharidok (összetett szénhidrátok): Az előző „gondolatmenetet” folytatva, egyre több monoszacharid-egység kapcsolható össze, és a kialakult makromolekula mérete szerint beszélünk oligo- vagy poliszacharidokról."

"Diszacharidok szacharóz · laktóz · trehalóz · maltóz · cellobióz

Oligoszacharidok raffinóz · sztachióz · maltotrióz · ciklodextrin

Poliszacharidok glikogén · keményítő · amilóz · amilopektin · cellulóz · kitin · dextrin · inulin"

[link]

Jól gondoltad, és ezt mondták a többiek is (már amelyik értett hozzá, és nem a netről ollózta).

Vannak a monoszacharidok.

Ezekből, attól függően, hogy kevés, vagy sok monoszacharid alegységet tartalmaz, épülnek fel az oligoszacharidok és a poliszacharidok.

Az oligoszacharidok a kevés (néhány) monoszacharid egységből képződött cukrok. (A kettő is néhány!! Tehát a diszacharidok is ide tartoznak, csak olyan élettanilag fontos diszacharidok vannak, hogy külön kiemelik, hogy diszacharid...)

A poliszacharidok pedig sok, vagy nagyon sok monoszacharid alegységből felépülő szacharidok.

(Általában egy adott technikához szokták viszonyítani, hogy hol a határ a néhány és a sok közt. Van olyan kémiai irányzat, ahol 30, van ahol 100 körüli tagszámtól kezdve beszélnek arról, hogy poli- ....)

[Nem szacharidoknál de peptideknél például a Robert Bruce Merrifield ötlete alapján gyártott peptideket 2-100 tagszám között nevezzük oligopeptideknek, mert addig gyárt biztonsággal a tervezettnek megfelelő peptidet a készülék, és innentől kezdve a harmadlagos szerkezet kialakulása is befolyásol. (Merrifield a szilárdfázisú kémiai szintézis kidolgozásáért kapott kémiai Nobel-díjat 1984-ben.)]

Az előzőhöz csatlakozva egy másik példával: nukleotidoknál is használjuk az oligonukleotid kifejezést, amiből akár egy 100 monomerből állót is még így hívunk. A polinukleotid kifejezés létezik, de legalábbis a molekuláris genetikusok nem használják a gyakorlatban.

A tanulság az, hogy az "oligo" előtag mindig néhányat, a polipedig sokat jelent, de hogy számszerűleg hol a határ, azt vegyülettípusa válogatja. A konkrét számok (di, tri, tetra stb) mindig az adott számú egységet jelzik, értelemszerűen.