Hogyan alakult ki a legutolsó jégkorszak a pleisztocén időszakban?

[link]

20-23. oldal. Javaslom olvasd el.

Röviden: a Milankovics-Bacsák elméletet lehet megemlíteni a fő oknak az eljegesedésre, de ez nem 100%-ban bizonyatott.

Milankovich-Bacsák elmélet:

A Nap sugárzását állandónak veszi. 3 pályaelem periodikus változásainak kombinációja alakítja ki: ekliptika ferdesége, excentricitás, precesszió. A besugárzás mennyiségének földövenkénti megváltozása az eljegesedés oka. A forgástengely ferdesége minimális(kb. 21-24fok) (A kisebb hajlásszög azt jelenti, kiegyenlítettebb a hőmérséklet az év során. Az egyenlítői vidéken fokozódik a felmelegedés, a pólusokon a lehűlés.) /periódua 41.000 év/.

A pálya lapultsága maximális (Amikor az ellipszis elnyúlt, a Föld hosszabb ideig tartózkodik távol a Naptól, és kevesebb sugárzást kap az év során. Nagy a naptávol és napközel közötti sug. különbség, azon a féltekén, amelynek a tele napközelbe esik, az évszakok mérséklődnek, míg azon a féltekén, melynek tele naptávolra esik, az évszakok ellentéte felerősödik) /92.000 év/. A naptávol nyáron következik be (precesszió /22.000 év/ befolyásolja a napközel és naptávol időpontját). A sarkvidékeken erősödik a lehűlés és jelentősen csökken a nyári besugárzás intenzitása, ezért a téli hótömegekből egyre kevesebb olvadhat el, fokozatos hó- és jégfelhalmozódás áll elő. Az elmélet jól magyarázza a negyedidőszaki eljegesedésen belüli jégkorszakok és interglaciálisok váltakozását, de nem ad magyarázatot a közöttük lévő jelentős hőmérsékletkülönbségekre.

a többi amit találtam a(tavalyi) tételemben:

Napsugárzás intenzitásváltozása:

A Nap, mint változó fényességű csillag, változó mennyiségű energiát bocsát ki, 200-250 millió éves ritmus szerint. A napállandó csekély változása is érzékenyen érintheti a Föld hőháztartását. A Nap és a Föld felszínének abszolút hőm.-e és a kisugárzott energia menny.-e közötti kapcsolatot a Stefan-Boltzmann tv. írja le. (E=σT^4 , energia-egyensúly)

α-ad résszel növekszik a kisugárzott en. mennyisége, ez maga után vonja, hogy a sugárzó test hőm.-e β-ad résszel nő. β = α/4

Csillagközi porfelhőn való áthaladás

A napsugárzás intenzitásának változásai feltételezhetően a Naprendszer csillagközi porfelhőn való áthaladása miatti szóródás hatására alakulnak ki. Ez megnöveli a Földre érkező sug. menny.-ét.

Simpson elmélete:

Ha a Földre érkező sugárzás mennyisége nő, vele együtt emelkedik a hőm., ez a növekedés a földfelszíni átl. hőm.-tel arányos, trópusokon nagyobb, sarkokon kisebb.Ez felerősíti a mérsékelt övi nyugati cirkulációt, aminek a következménye a megélénkülő ciklontevékenysége lesz. Nő a felhőzet és a lehulló csap. menny.-e. A besugárzás csökkenése ezzel ellentétes folyamatot vált ki. Ez a periodikus folyamat megváltoztatja a Föld-légkör rendszer hőháztartását. Az elmélet szerint a hó- és jégfelhalmozódás a sugárzásváltozások emelkedő és csökkenő ágában következnek be, míg a sugárzásminimum és –maximum idején a hó- és jégtakaró eltűnése, visszahúzódása figyelhető meg.

Légkör CO2 tartalmának változása:Üvegházhatás fokozódása hőmérsékletnövekedést okoz. Vulkáni tevékenység (hamu, aeroszolok) a légkör hűlését idézik elő.

Wegener hipotézise:

A kontinensek helyzetének a földtörténet során lezajlott megváltozásával keres magyarázatot a jelenlegi trópusi területeken található egykori eljegesedések jeleire, ill. a mai sarki területeken a hajdani trópusi klímára utaló jelekre. Pl. kiterjedt eljegesedés uralkodott Gondwanán, azon a hatalmas kontinensen, amely ma Indiát, Dél-Amerikát, Ausztráliát, az Antarktiszt és Afrikát, valamint Ázsia és Észak-Amerika egy részét alkotja (Perm eleje).