Milyen folyamat megy végbe sejtek szintjén az agykéregben, amikor egy „elraktározott” információt a képzeletünkbe idézünk?

Az agy folyton dolgozik és ennek csak egy része tudatos. A spontán ötlet mindenkiben ott lehet, csak nem feltétlenül jut el a tudatig. A serkentő és gátló neurotranszmitterek mennyisége, aránya befolyásolhatja talán, mint ahogy teszi a depressziós kórképeknél is, hogy mi jut a tudatba. Mivel ez a terület még nincs teljesen feltérképezve a tudomány által, ezért óvatosan kezelendő. Pl. az ízfokozóként használt nátrium-glutamátból a glutamát is egy neurotranszmitter, így nem csoda, hogy sokan rosszul lesznek tőle.

Az alvást állítólag az adenozin mennyisége befolyásolja, ami szintén neurotranszmitter egyes források szerint. Gyanítom, hogy ennek köszönhető az, hogy akik sokáig ébren vannak (napokig), azoknál pszichotikus állapot is felléphet.

Honnan vetted ezeket a hülyeségeket? Hogy a glutamát neurotranszmitter lenne, vagy az adenozin. A depresszió pedig bizonyos dopaminerg pályák alulműködése, ezért, ha fokozzuk a dopamin szintjét ezekben a depresszió gyógyulgat. Na de nem úgy, hogy dopamint adunk a betegnek, bár az egyszerűbb lenne, mint a valóban hatékony módszer (dopamin reuptake gátlás), de sajnos nem igen lehet a szinapszisokba juttatni kívülről transzmittert a vér-agy gát miatt.

Ami a kérdést illeti, az emlékek nem az agysejteken belül rögzülnek, tehát nincs olyan agysejt, ami a méz fogalmát raktározná. Olyan agysejt azonban van ami csak akkor kerül ingerületi állapotba, ha egyszerre kerül ingerületbe az a sejtcsoport ami a sárga dolgok meglátása és az, a sejtcsopor, amely az édes dolgok ízlelése esetén jön "tűzbe". Ezért tehát mondhatjuk az említett sejtet a "méz" fogalmának hordozójaként, de ez abban a pillanatban megszűnne, hogy onnan kiemeljük, akkor a "mézség" már semmileyen módon nem lenne benne, az csak a hálózatban betöltött szerepét illeti.

Én úgy tudom, a glutamát neurotranszmitter, méghozzá a legfontosabb serkentő neurotranszmitter az agyban...

A kérdésre válaszolva: senki nem tudja a választ, habár intenzíven keresik. A gondolkodás olyan bonyolult folyamat, amit a mai tudomány a mai módszereivel még nem képes megérteni.

@ 12-23 16:44

Honnan vettem, hogy az adenozin vagy a glutamát neurotranszmitter:

"Major neurotransmitters:

Amino acids: glutamate,[2] aspartate, D-serine, γ-aminobutyric acid (GABA), glycine

Monoamines and other biogenic amines: dopamine (DA), norepinephrine (noradrenaline; NE, NA), epinephrine (adrenaline), histamine, serotonin (SE, 5-HT), melatonin

Others: acetylcholine (ACh), adenosine, anandamide, nitric oxide, etc."

[link]

A depresszióról én úgy tudtam, hogy inkább a szerotonin szinttel van összefüggésben, lásd SSRI-k. A dopaminhiányt inkább a Parkinson kórral szokták összefüggésbe hozni. A dopamin a "jutalmazó rendszer" tagja.

A neurális hálók neuron modellje is úgy működik, ahogy leírtad. Az idegsejtek viszont különböző mértékben lehetnek érzékenyek a különböző neurotranszmitterek szintjére.