Hogyan téríti el a fénynyaláb útját a fény útjába tett félsík?

1. A "félsík" egy geometriai fogalom, nem pedig egy optikai eszköz.

2. Ennek ellenére kb. leesett (talán jól) hogy mit akarsz kérdezni. A válasz pedig az, hogy ilyen esetben is megtörténik a diffrakció, mely a másféle geometriai elrendezés értelmében természetesen egy kissé más jellegű lesz.

3. A fény még akkor is át fog jutni, ha a két árnyékolólemez egyenes vonalban teljesen átfedi egymást, mert az első lemezen kihajlott fény már így megkerülheti a második lemez élét is!

Annak nem egy konkrét szöge van, hanem egy szögtől függő intenzitásfüggvénye, mely a két (fél)árnyékolás fényterjedési irányú távolságától is függ (leginkább a hullámhosszal összevethető kisebb távolságok esetén).

Nem vagyok hullámoptikai specialista, így nekem is jól eltartana kiguglizni a pontos összefüggést. Így vagy vársz egy olyan válaszadóra, aki ebben is járatos - vagy önállóan kiguglizod a témát!

😁

Erre "szép" képletet nem igazán fogsz találni.

Tegyük fel, hogy egy síkhullám jön, merőlegesen a síkokra.

Amikor még csak a közelebbi síkkal találkozott, de a másodikkal még nem, azt úgy hívják, hogy "edge diffraction" (diffrakció él mentén, "knife edge diffraction"). Erre van formula, keress rá, elég bonyolult.

Na most a második él, már nem síkhullámot, hanem az első késél által létrehozott bonyodalmat kapja.

Persze ezt is ki lehet számolni, beadod egy diffrakciós integrál, pl. Kirchoff-Fresnel bemenetének és kiad valami extrém bonyolultat.

A gyakorlatban többre mész valamilyen numerikus számolással. Ebből is van egy csomó (konvolúció, Kirchoff-Fresnel, Sommerfeld 1-2, távoltérben sima Fourier transzformáció..)•