Az evolúció miért hozta létre a nyitvatermő növényeket, amikor a növénynek biztonságosabb, ha a mag zárt helyen van?

Igen, biztonságosabb, nem véletlen annyival sikeresebbek - általában - a zárvatermők. Ellenben a zárvatermők jóval később jelentek meg a törzsfejlődés során. A nyitvatermők a virágkorukat akkor élték, amikor még nem léteztek vetélytársként zárvatermők.

Értelmet keresni pedig ilyesmiben felesleges. Egy-egy faj nem azért létezik, mert annak bármi értelme lenne, hanem simán adott környezetben elég sikeresnek bizonyult a túléléshez, a fennmaradáshoz. És noha a zárvatermők messze nagyobb változatosságban vannak jelen, mint a nyitvatermők, és a legtöbb életteret határozottan dominálják, ez utóbbiaknak is bőven akad elég ökológiai fülke. Például magashegységekben, hidegebb égövekben a tűlevelűek messze jobban alkalmazkodtak mint a zárvatermők.

Az evolúció nem "létrehoz" dolgokat. Az egy passzív folyamat. Alapvetően úgy működik, hogy ami nem akadályozza meg az egyedet az életben maradásban, vagy a szaporodásban, az fennmarad.

Nem azért fehér a sarki róka, mert látja önmagát, és tudatosan döntött úgy, hogy fehér bundát növeszt, hanem mert az a genetikai mutáció sikeres vadásszá tette, hiszen könnyebben jut a zsákmány közelébe. Így ő maradt életben, az ő utódai szaporodtak. Míg vörösesbarna bundával a róka a hóban éhenhalt. Így nem lettek utódai. Az erdőben mindez fordítva játszódott le. Hasonlóképp a jegesmedve és a barnamedve.

A mérgező békák rikító színe mutatja, hogy egy állat lehet(ne) bármilyen színű alapvetően, piros, citromsárga, kék, stb. De mivel ezeket könnyebben zsákmányul ejtik, kiszelektálódnak, és csak a velük szemben sikeresebben elbújni tudó zöld színű békák szaporodtak. Ezért zöld a béka, nem mert látja magát, látja a füvet, és olyan színnel születteti az utódait.

Kivéve, ahol a béka mérgező, ott megmaradtak ezek a genetikai mutációk, bizonyítékául annak, hogy lehetne rózsaszín és lila farkas is, talán egyed szintjén születtek is, de nem maradtak életben. Ha valamiért előnybe hozta volna az ő szaporodásukat, akkor lennének, de mivel akadályozta a fennmaradásukat, kiszelektálódtak.

A tenyésztett állatoknál, ellenőrzött körülmények között például elképesztően nagy színgazdagságot lehet elérni a természetben való előfordulásukhoz képest. Hüllőknél, halaknál, madaraknál, emlősöknél is.

Mert minden fejlődés véletlenszerű genetikai mutáción alapszik, nem tudatosan irányított. Ha egy állat hosszabb nyakkal születik, mint a többi, és ezért ő elér olyan leveleket, amiket a fajtársai nem, akkor az ő - ezt a genetikai mutációt hordozó - utódai maradnak meg a jövőben. Ha egy állat három lábbal születik, és ezért a ragadozó könnyebben elkapja, akkor az a mutációs vonal ott meg is megszakad.

A nyitvatermők tehát azért nem tűntek el, mert a szaporodásuk nincs megakadályozva.

Tévedés azt gondolni, hogy az evolúcióban minden genetikai mutációnak célja van, okkal történnek. Nem. Ez olyan, mint bekötött szemmel dartsozni. Hol beletalálsz, hol nem. Ez egy véletlenszerű szerencsekerék, ahol pörögnek a mutációk, és megmaradnak, illetve kihullanak.

Van egy barlangban élő halfaj, aminek a teste teljesen átlátszó. Nem szolgál semmilyen célt, egyszerűen a teljes sötétségben nem akadályozta az utódlást. Napfényen elpusztulnának. De ott életben maradnak. És ennyi. Nem az ok hívja életre a változást, hanem az okozat tartja, vagy szünteti meg.