A kvantumelméletben egy részecske tud egyszerre több helyen is lenni, vagy sem?
válasza: válasza:A részecskének nincsen pontos helye, különböző valószínűségekkel van az egyes helyeken.
Pontos helye akkor lesz, ha megméred, illetve már akkor, ha olyan helyzetbe kerül, ahol mérni lehet.
De akkor se teljesen pontos helyen lesz, hanem annyira pontos, amennyire a mérési körülmények behatárolják.
#1
Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani.
Olyasmi a helyzet, mintha Móricka ott lenne Németországban, csak az nem pontosan meghatározott, hogy Berlinben vagy Hamburgban van-e, így amíg nem tudjuk a pontos helyét, addig elméletileg lehet itt is, ott is?
válasza:Igen, pontosan ez a helyzet.
Nagyon kis méretekben nincs olyan, hogy "pontos hely", csak olyan, hogy "egy adott térrész, ahol a részecske adott valószínűséggel ott van".
Mondjuk 99%, hogy egy adott elektron ott van az atomban.
#5
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ebben semmi rendkívüli nincs. Engem ez nem döbbent le, (noha állítólag a kvantumelmélet megrázó) sőt, ez nem is különbözik a klasszikus fizika világától. Az, hogy atomi szinten műkődik az, ami makroszinten is, nekem semmi újat nem ad a fizikához hozzá.
Izgalmasabb volt az az értelmezés, hogy a részecske ténylegesen a tér több helyén tartózkodik egyidőben, de akkor ez csak félreértelmezése lehet az egész kétrés kísérletnek is.
Kár érte.
válasza:Akkor te hogyan értelmezed?
Én úgy, hogy egy részecskének sokféle tulajdonsága van, és minden mérésnél az jön elő ebből, amit mérünk.
Például a résekben a hullámtulajdonság, tehát ilyen körülmények között hullámként viselkedik, és egyszerre megy át a két résen (tehát a helye ennyire nem határozott), és közben interferál magával.
De a legizgalmasabb az, amikor egyáltalán nem mérjük: ilyenkor valószínűleg EGYSZERRE hullám és részecske is, vagy még ennél is bonyolultabb a viselkedése.
Sehogy sem értelmezem, mert ez már egyetemi szintű fizika, ami nekem magas.
Az értelmezéshez jelen esetben akkor lenne jogom, ha legalább másodéves fizikus hallgató lennék.
válasza:Akkor elég, ha annyit megértesz, hogy nem létezik pontszerű hely. Egy részecske mindig egy adott térrészben van, adott valószínűséggel.
A függvénytáblában azt szokták megadni, ahol 90% eséllyel megtalálod. De ez ugye azt jelenti, hogy néha ebből (általában rövid időre) kimegy.
De amúgy meg az ismeretterjesztők akkor minek írnak baromságot?
Több helyen is olvastam már erről "a részecske egyszerre több helyen van" értelmezésről, nem én találtam ki.
Talan szándékosan vezetik meg a laikusokat, hogy el rudják adni a könyveiket a szenzációval?
Vagy annyira butának nézik az olvasókat, hogy ennyire le kell butítani a dolgokat?
Azt hiszem, aki hiteles tudományt akar tanulni, az jobb, ha beiratkozik egyetemre.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!