Mi az oka annak, hogy minél északabbra megyünk, annál kevesebb hüllővel lehet találkozni?

A hüllők alapból hidegvérűek, a nap melegével tudják felmelegíteni a vérüket, hogy életre keljenek, már ahol persze süt a nap...

Ugyanez a helyzet a tropusi novenyekkel a keteltuekkel es kapaszkodj meg, a pingvinekkel is. Csak a deli reszeken elnek ill a meleg helyeken

A hüllőknél jellemző a változó testhőmérséklet (amit hidegvérűségnek is neveznek), ezért külön nehézséget jelent számukra a hideghez (és a forrósághoz) való alkalmazkodás. Ennek a megoldására a földtörténeti korokban kialakult több állandó testhőmérsékletű (melegvérű) csoportjuk is, amelyek aztán átvették az uralmat a szárazföldön. Utódaik egy része még ma is él, mint emlős és madár.

#2, nem mindenkinek megy minden környezetismeretből.

Gondoltam, hogy felmerül ez a bonyolult kérdés. A pingvin a déli féltekén él, egészen az egyenlítőig, azaz északon nem. Kivéve állatkertekben, mert ott igen, természetes környezetben nem.

Amiért az Északi-sarkról dél felé haladva egyre kevesebb jegesmedvével.