Az alábbiakban leírtak igazak?

"Például amikor a Nap vörös óriássá kezd majd dagadni, azzal a teljes sűrűsége csökkenni fog, a tömege nem, de a térfogata növekedésével járó sűrűség csökkenéssel a tömegének az eloszlása változik, így a tömegközéppont felé ható gravitációs erő köbösen csökken a vektori eredők függvényében.

Ezzel, ahogyan dagad, úgy lesznek egyre távolabbi pályákon a bolygók."

Amíg a Nap tömegének egy része nem kerül az adott bolygó pályáján túlra, addig teljesen mindegy, hogy mekkora a Nap, lehet pont akkora is mint a Merkúr pályája, meg akkora is mint egy strandlabda, a Merkúrra való tömegvonzás tekintetében nincs különbség.

A bolygók nem amiatt fognak távolodni a naptól, mert a csillagban ilyen-olyan tömegeloszlások változnak (amíg gömbszimmetrikus marad a tömegeloszlás, addig akár gömbnek is vehető a tömegvonzás tekintetében), hanem amiatt, hogy a héliumfúzió a a novákban lényegesen nagyobb mennyiségű energiát termel mint a hidrogénfúzió, emiatt fúvódik fel a csillag, és emiatt dobja le a hidrogénburkát - aminek egy része el is hagyja a naprendszert. Ez a tömegdeffektus miatti tömegcsökkenés okozza majd a bolygók távolabbi pályára kerülését. De ez valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy nevezett bolygók elhagyják a Naprendszert, csak megnyúltabb ellipszis pályájuk lesz.

"nincs a vákuumnál igazibb vákuum"

De attól még lehet gerjesztett állapotban.

"így a tömegközéppont felé ható gravitációs erő köbösen csökken a vektori eredők függvényében."

Ennek a mondanak nincs értelme.

Minimum kellene hozzá, hogy milyen vektorok mire vett eredője, amiben legalább egy változó paramétert kell definiálni ahhoz, hogy egy függvény tengelye lehessen.

Egyébként a nap tágulásával tényleg csökken a gravitációs vonzás, mert nem tekinthető homogén gömbnek (és más formákra a tömegközépponttal számolás általában nem alkalmazható), de ez elég csekély ahhoz képest, hogy a vörös óriás várhatóan a tömege felét le fogja dobni.