Ausztrália nagy tájai. Mik Ausztrália legnagyobb tájai; neve, kialakulás módja-ideje, Jellemzője?

Outback

Ausztrália szíve, a világ egyik legősibb tája az Outback. Vörös sziklák, okkersárga síkságok, és bíborszínű hegyek találhatóak itt, mely csodálatos látványt nyújt a ragyogó kék ég előterében. Rendkívül száraz és csapadékmentes terület. Az Outback-en található „város” gyakran nem jelent többet pár épületnél, egy-egy épület több száz mérföldre is lehet a másiktól. Felfedezése fáradságos lehet, de lenyűgöző látványa miatt megéri. Az Outback nagy része a pionírok hazája, messze a modern élettől. Közlekedési eszközként itt tevéket és lovakat használnak, a helyiek, pedig önmaguk szórakoztatására lóversenyeket szerveznek, és fogadásokat kötnek. Az Outback felfedezése fáradságos lehet, de lenyűgöző látványa miatt megéri. Utazási irodák és turistaközpontok „bozótos” kempingezést és teveszafarikat szerveznek.

Északi része csapadékos, esőerdős terület, ritkán lakott.

A középső belső terület nagy része szilur- perm korú, vörös színű sivatagi, félsiatagi terület. Keleten található a Nagy vízválasztó hegység, amely a Variszkuszi helységrendszer része, amely a karbon-perm körül volt kiemelkedve.

Nagy folyója van: Darling, tava: Eyre.

A sivatag közepén a nagy vörös hegy az ayers Rock, vagy Uluru turisztikai látványosság.

[link]

1. Fekvése

A D-i féltekén terül el. Közepén halad át a Baktérítő. A legkisebb kontinens, a Csendes- (2) és az Indiai-óceán (10) határolja.

Területe 9 millió négyzetkilométer.

Keleti partjainál húzódik a Nagy-korallzátony (kb. 2000 km hosszúságban). Ausztráliához tartozik Tasmánia (1)is.

2. Nagy tájai

- Táblás-vidék:

Ősföld, ásványkincsekben gazdag táj, főleg sivatagok, félsivatagok alkotják, szigethegységekkel (Macdonnell-hegység (14), Musgrave-hegység (15)).

Legismertebb sivatagjai: - Nagy-Viktória-sivatag (13)

- Nagy-homoksivatag (12)

A Táblás-vidéken található a híres szikla az Ayers-Rock.

- Nagy-Vízválasztó-hegység:

A keleti part mentén húzódik végig, régi röghegység. Legmagasabb pontja a Mont Kosciusco (2229 m). A hegység jellegzetes fája az eukaliptusz.

- Ausztrál-alföld

A Táblás-vidék és a Nagy-Vízválasztó-hegység között található, Ausztrália déli részén. Tengeri üledék és folyami hordalék töltötte fel az egykori öblöt. Ausztrália mezőgazdasági területe.

3. Éghajlata

A trópusi és a déli mérsékelt éghajlati övben fekszik.

Szinte mindenhol kevés a csapadék, a legszárazabb kontinens. Jelentős mennyiségű eső csak a DK-i partvidéken és É-on, az egyenlítői éghajlatú York-foki-félsziget (5) és Arnhem-föld (7) környékén esik. A DK-i partvidéken a hegység és az óceán felől fújó DK-i passzát szél miatt több a csapadék.

DNY-on mediterrán az éghajlat.

4. Vízrajza

Ausztrália nagy része lefolyástalan terület, vagyis a folyók többségének vize a nagy szárazság miatt nem jut el a torkolatig. Egyetlen jelentős folyója a Nagy-Vízválasztó hegységben eredő, és az Ausztrál-alföldön folyó Murray (16), valamint mellékfolyója a Darling.

5. Természetes növényzete

É-i partvidékem, egyenlítői éghajlaton: esőerdők

K-i partvidéken: örökzöld babérerdők (pl. eukaliptusz).

A kontinens belseje felé haladva, a csapadék csökkenésével szavannák, félsivatagok, sivatagok keletkeztek. A táblás-vidéken jellemzőek a szúrós tüskés bozótosok.

6. Állatvilága

Ausztrália jellegzetessége, hogy rengeteg olyan állatfaj él itt (erszényesek), ami sehol máshol a világon. Pl: koala, kenguru, oposszum, tasmániai-ördög, de csak itt él a kacsacsőrű emlős is.