Egy nagyon egyszerű(nek) tűnő nagyon bonyolult kérdés?
Adott egy lámpa vele szemben elég messze - de a lámpával mereven összekötve, tehát egy rendszert alkotva - egy sötét lap. A lámpa képzeletbeli tengelye - és ezzel az induló fénysugár a kilépési pontnál - pontosan merőleges a lapra. Hol fog a fény a lapra vetülni a képzeletbeli tengely döféspontjához képest? Mert valahol fog. Tegyük fel, hogy egészen elképesztően pontosan meg tudjuk ezt mérni és tegyük fel az egyszerűség kedvéért, hogy pontszerű képet hagy, sőt ez egy lézer és oda maradandóan kiéget egy pontot.
Az egész installáció nem gyorsul vagy lassul. Ellenben azt nem tudhatjuk, hogy mozog-e és milyen gyorsan. Pontosabban biztosan van olyan objektum a világegyetemben, amihez képest mozog, tehát akkor mozog. Márpedig, ha mozog, akkor a lap elmozdul azalatt az idő alatt, amíg az első fotonok odaérnek, vagyis nem pontosan a tengely döféspontjába érnek oda, hanem attól nagyon pici távolságban valahol. Ezt összekötve a döfésponttal kapunk egy irányt (utóbbiból kiindulva.) Minek az iránya ez? Mondhatnánk, hogy a mozgásnak. Na de MIHEZ képesti mozgásnak? És mit jelent az, ha esetleg mégis pontosan a döféspont ég ki?
1.
A kérdés az volt, hol égeti ki, nem az, hogy minek tekinthető.
Ha burkoltan azt akartad mondani, hogy mindig középen, akkor baj van. Mert akkor állításod egyenértékű azzal, hogy ha te pl elindítod a fényt a Földről a Nap közepe felé, akkor az pont középen is fogja eltalálni, hiába majdnem 9 perc az út és a Nap már közben kicsit odébb lesz.
Ne zavarjon meg, hogy az én példámban a látszólag kicsi távolság miatt, látszólag nem lesz eltérés, ennek nincs jelentősége, ha nagynál van, kicsinél is van valamennyi.
A föld és a nap nem ekvivalens a te rendszereddel, hiszen az két egymás körül keringő test, azaz forgómozgást végeznek és nem inerciarendszer.
És igen, mindig középen fogja kiégetni.
Akkor mindjárt ki is fejtheted, hogy honnan tudja az a foton, hogy mit kell majd eltalálnia, amikor indul és azt is éppen hol.
Ne haragudj, de ez marhaság. Ott van klasszikus idődilatációs szemléltető kép is (pl a wikipédián, de bárhonnan belinkelhetném: [link] Hát a fény rohadtul nem a kék vonal mentén fog menni, hanem függőlegesen. Magyarázd meg nekem, te mint tanult fizikus, hogy miért indulna FERDÉN, (már ezt sem lehet) és honnan tudná, hogy mennyire ferdén kell.
Amikor egy pontszerű fénysugár a lámpából kilép és a lapra vetül, a vetülési pont a lap felületén egy adott helyen fog megjelenni a lámpa és a lap geometriájától függően. Ha az adott rendszerben sem a lámpa, sem a lap nem mozog, és mindkettő mereven rögzítve van egymáshoz képest, akkor a fény mindig ugyanazon a ponton üt ki a lap felületén.
Azonban, ha az installáció mozog, akkor valóban előfordulhat, hogy a lap elmozdul azokban az időszakokban, amikor a fény elér oda. Az irány, amelyben a vetülési pont elmozdul a lap felületén, a lap mozgásának irányában fog mutatni. Tehát a fény vetülete elmozdul a lap felületén a lap mozgásának irányába.
Ha az installáció mozgása viszonylag kicsi, és a fény megérkezése közben a lap elmozdulása elhanyagolható, akkor a fény pontja még mindig közel az eredeti vetülési ponthoz lesz.
Ha a lap pontosan az adott időben nem mozog, és a fény egy pontba ég ki, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszer mozgása nem okozott elmozdulást a lap felületén, és így a vetülési pont pontosan a döféspontban marad. Ez esetben a lap mozgásának iránya az abszolút térben nem releváns, mivel a lap relatív mozgása a fényhez képest elhanyagolható.
8.
Az univerzumban minden mozog valamihez képest. Nehogy már attól függjön az a kiégés, hogy én az installáció mellől nézem vagy mondjuk éppen a Holdról. Vagy mindkettőről. 2 helyen egyszerre nem éghet ki!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!