Nagyon érdekel az űrutazás. Mikor lehet már végre menni űrhajóra dolgozni? és ott élni?

Vannak egyszerűbb módjai is az ionizáló sugárzásoktól való lassú lesérülésnek. Az állandó életveszélyes környezetben való tartózkodás sem egy elérhetetlen életcél egy közép-európai átlagember számára. Egy ázsiai nagyvárosba költözve könnyen megtapasztalhatod a szűk élettér és a napi 16 órás fegyelem életérzését is!

A fentebb leírt módokon már a vágyaid leglényegesebb aspektusai kielégíthetőek, tehát csak rajta - vagy ahogy a hangyavicc mondja: "Sokan vagyunk!"

:)

> Mikor lehet már végre menni űrhajóra dolgozni?

Aligha mostanában…

Nézd meg, minden technikai vívmányt elsőként pár szerencsés kiválasztott használhatott csak, utána a nagyon gazdagok, aztán a gazdagok, majd a középosztály luxusa lett, csak aztán vált hétköznapivá.

Pl. a mobiltelefon is létezik a 70-es évek közepétől. Magyarországon 1990-ben volt az első mobilhívás, 1995-re csak 200 ezer előfizetőjük volt, 1998-ban csak 363 ezer, 1999-ben már egymillió, és még kellett pár év, mire az, hogy valakinek van mobiltelefonja, az megszokott, nem túl különleges dologgá vált. Pedig a mobiltelefon azért nem egy bonyolult, egy tömegtermelésben nem túl magas költséggel előállítható szerkezet. (Ezért is tudott ilyen gyorsan a hétköznapok részévé válni.)

Nézzük az autót. 1876-ban építették meg az első működőképes Otto-motort. 1908-től van Ford T-modell, ami az első tömeggyártott, középosztálynak szánt autók egyike volt. Mégis, Magyarországon még 1980-ban is csak minden száz emberre jutott egy személyautó. Miért? Mert ez azért drága technológia. Ma sem olcsó, ha az autó árát, a műszakit, a szervizköltségeket, a biztosítást meg az üzemanyag árát összeszámolod, azért ma is van ára az autózásnak.

Nézzük a repülést. Annak a története sem ma kezdődött. Az 50-es, 60-as, de talán a 70-es évek sci-fijében még repkedő autókat, meg menetrendszerű Föld-Hold űrhajó járatokat vizionáltak az ezredfordulóra. Ezzel szemben egy repülő ára, a pilótavizsga, a szerviz, a tárolás, az üzemanyag összességében alsó hangon is sok tízmilliós költség, amit a legtöbb ember nem engedhet meg magának. És bár menetrendszerű járattal az elvi lehetőség arra, hogy New Yorkba repülj, már sok évtizede, közvetett módon fél évszázada elérhető, a legtöbb ember mégsem engedheti meg magának. Bár a hajózás, a repülés elvi szinten hétköznapi, bárki által elérhető dolog, a legtöbb ember mégis úgy éli le a teljes életét, hogy még a kontinenst sem hagyja el.

Lehet hogy ma vannak menetrendszerű repülőjáratok, sőt van űrturizmus is, de a hétköznap realitás talaján maradva néha az is sci-fi, hogy 2 óra alatt eljuss Budapestről Győrbe.

~ ~ ~

1 kg rakománynak az űrbe juttatása 9–10 ezer dollárba kerül. A SpaceX és hasonló újdonságok ezt le tudják vinni mondjuk 3 ezer dollárra. Tegyük fel, hogy 2–4 évtized alatt ez lemegy ezer dollárra. Akkor is, ha te 70 kg vagy, akkor egyetlen kilövés közel 25 millió forintba kerül. Erre jönnek még rá egyéb költségek. Innentől két lehetőség van:

1. Te fedezed ennek a költségét. Nyilván ez így tényleg csak a nagyon gazdagok számára lesz elérhető az elkövetkező sok évtizedben is.

2. Megtermeled azt a hasznot, amiért érdemes téged kilőni anélkül, hogy neked fizetni kelljen ezért. Itt sok az eszkimó, kevés a fóka. Ehhez egyrészt igen jónak kell lenned valamilyen olyan területen, ami az űrhajózásban hasznos, meg kell hozzá pl. jó adag szerencse és önérvényesítő képesség is.

Ha te nem vagy különösképpen gazdag, sem különösképpen nagy tehetségű/tudású valamiben akkor aligha fogsz életedben űrhajót látni belülről.