A legfejlettebb grafikus processzorban már közelítőleg annyi tranziszto van, mint ahány idegsejt az emberi agyban. Ha ilyen "tudunk" gyártani, akkor a saját agyunk működését miért nem értjük?

" We find that the adult male human brain contains on average 86.1 +/- 8.1 billion NeuN-positive cells ("neurons") and 84.6 +/- 9.8 billion NeuN-negative ("nonneuronal") cells. "

[link]

"M2 Ultra consists of 134 billion transistors"

[link]

Viszont egy neuron több másik neuronnal van közvetlen kapcsolatban:

[link]

amelyet aztán dinamikusan változtathat, míg egy tranzisztornak csak 3 "lába" van, amiből egyet "bemenetnek", a másik kettőt "kimenetnek" használ - és ezek fixek, nem tudják változtatni az összeköttetéseket.

#3

A komputer is megteheti ezt, mivel lehet 8, 16, 32, 64, stb bites és ezt akár dinamikusan változtatni is lehet.

Az agy szerkezeti felépítését nem ismerjük még pontosan sejtszinten, hogyan és hol történik az információ tárolás, hogy vannak e külön memória sejtek, ismeretlenek a metódusok, a szintaktikák és attól, hogy az agynál gyorsabb, hatékonyabb, nagyobb kapacitású komputereket tudunk csinálni, az még nem jelenti azt, hogy az közelebb visz minket az agy megértéséhez, megismeréséhez, mert ezt más módon kell megközelíteni, hiszen különböző rendszerekről van szó.

"Az idegsejt okosabb, mint egy tranzisztor"

Ezt mégis, mi alapján állítod? Van valami érved is?

Egy sejt sem nem okos, sem nem buta, csak egy sejt. Pontosan ahogy egy tranzisztor is, amely teszi a feladatát, ha nem hibás.

Ugyanígy a memória, amely csak töltést tárol átbillentve a 0 számot 1 re és az információ alapját hordozza, amely később válik vagy a szinapszisokkal a sejtek esetében egységgé, a komputernél meg bájt-á és ez szerveződik magasabb szinten valamilyen információvá, zenévé, képpé, valamilyen programmá, operációs rendszerré, perifériákat vezérlő drive-okká.

Azt nem tudjuk, hogy az agyban hol van a hangkártyánk meghajtója, ami a fülünket vezérli, vagy a videó-kártyánk meghajtója is ismeretlen, ami a szemünkhöz megy és nem ismeretes a memória helye, vagy a háttértár, ahol az agyunk az adatokat tárolja valamilyen formában, de egyes logikai nyelvek nagy valószínűséggel mutatnak hasonlóságokat a humán intelligencia alapjaival, különösen a szabadon definiálhatók, ezek metódusai ugyanis a szigorú emberi logikára épülnek, így szervezeti szinten bizonyos fokig hasonlítaniuk kell.

Éppen ezért a mesterséges intelligencia alkotásánál nagy segítséget jelent az emberi gondolkodás modellezése a programok iterációját hasonló logikával felépíteni, legalább is részben, mert a komputer programozásánál nem szükséges a kialakult és sokszor kevésbé hatékony eljárásokat szolga mód követni, így bármilyen új utat lehet választani, ami nagyobb eredménnyel biztat.

Ezek a lehetőségek, illetve az ember számára közvetlenül elérhetetlen perifériák, mint a radar, az infravörös érzékelő, a szuper érzékeny mikrofon, illetve bármely más eszköz, a lézer például, továbbá a hálózati összekapcsolhatóság akár közvetve, vagy közvetlenül, mint mondjuk a wifi, amely által gigászi szuper-komputerhálózatot tudunk akár egyetlen célra összpontosítani, így ezek az emberi agy teljes és részletes ismerete nélkül is előnyben vannak, egyrészt mert fejlődőképességben messze jobbak, másrészt szándékaink szerint alakíthatjuk, fejleszthetjük a mesterséges intelligenciát és az azt hordozó hardvereket.

Kissé bizonytalanul írok, mert a processzorok, számítógépek működésében túlzottan nem vagyok képben. Remélem, nem írok túl nagy hülyeségeket, ha mégis, kérem, javítsatok ki!

A fő gond az összehasonlításoddal Kérdező szerintem ott van, hogy automatikusan megfelelteted egymásnak a tranzisztorok és az idegsejtek működését. Ez nem hiszem, hogy reális képet ad. Természetesen adja magát, hogy összehasonlítsuk a számítógépek, processzorok és az agy működését, ezzel nincs is gond, de ha nem elég alapos az összehasonlítás, akkor könnyen hibás eredményre vezethet.

Például míg a számítógépek (tudomásom szerint) tisztán digitális kódolással szoktak működni, addig az idegrendszerben digitális és analóg kódolás egymással párhuzamosan van jelen. Egyrészt az idegsejtek működésének egyik fő eleme valóban az, hogy összegzik a bejövő jeleket, és ez alapján eldöntik, hogy kialakítanak-e akciós potenciált vagy sem, de valójában azért ennél jóval bonyolultabb a működésük. Például:

- Új kapcsolatokat (szinapszisokat) tudnak kialakítani a bejövő jelek alapján.

- A meglévő szinapszisok erősségét változtatni tudják annak függvényében, milyen más jelek érik egymással párhuzamosan a sejtet, vagy éppen, hogy kilakul-e akciós potenciál. (Ez a tanulás alapja, így akár egy néhány sejtből álló rendszer is képes egyfajta tanulásra. (Itt a tanuláson a hálózat működésének szerkezetének változását értem.) Ráadásul ezt teljesen maguktól is csinálják idegsejtek egy szövettenyészetben: kapcsolatokat hoznak létre, kommunikálnak, reagálnak a környezeti jelekre. Néhány tranzisztorral nem hiszem, hogy ezt meg lehetne csinálni - de javítsatok ki, ha tévedek.)

- Az idegsejt a saját jelének erősségét is szabályozza attól függően, hogy milyen erős hatást tud kiváltani. (Ez a fizikai függőség és a drogtolerancia alapja többek között.)

És ez csak pár példa. Emellett még nem is értjük teljesen a működésüket. Például hogy pontosan hogyan és mi alapján alakítanak ki kapcsolatokat, azt jelenleg is kutatják.

A fentiek alapján nem hiszem, hogy sok értelme volna az idegsejtek és a tranzisztorok számát összevetni. (De mondom, a transzitor oldalon nem túl erős a tudásom, várom az építő kritikákat.)

Egyébként még egy dolgot ajánlanék figyelmedbe. Egy emberi agyat hasonlítasz össze egy videókártya processzorával. Csakhogy a két dolog nem ugyanazt csinálja (még ha csak az emberi agy látási ingereket feldolgozó részére foglalkozunk is), és nem is ugyanúgy. A videókártya képet jelenít meg, az emberi agy pedig (sok más információ mellett) képet dolgoz fel. Ráadásul még a számítógépek a legtöbb esetben pixelenként tárolják a kép információtartalmát, addig az emberi agy nem úgy, és erősen feldolgozza, illetve tömöríti az információkat. (Sőt, a kép információinak feldolgozása már a retinában elkezdődik.)

#7

"Ezt mégis, mi alapján állítod? Van valami érved is?"

Én most próbáltam hozni pár érvet a 6. válaszoló állítása mellett.

"Ugyanígy a memória, amely csak töltést tárol átbillentve a 0 számot 1 re és az információ alapját hordozza,"

Ahogy írtam, egy idegsejt működése lényegesen összetettebb annál, mint hogy egy egybites működéssel leírjuk.

"Azt nem tudjuk, hogy az agyban hol van a hangkártyánk meghajtója"

Már hogyne tudnánk. A hallókéreg a halántéklebenyben van.

" vagy a videó-kártyánk meghajtója is ismeretlen, ami a szemünkhöz megy"

Nem mondanám. A látókéreg meg a nyakszirti lebenyben van.

"és nem ismeretes a memória helye, vagy a háttértár, ahol az agyunk az adatokat tárolja valamilyen formában"

A hosszútávú memória tárolásának pontos helye valóban ismeretlen (valószínűleg azért, mert sok különböző agyterület játszik benne), de azért egyre többet tudunk a memória kialakításáról és tárolásáról is. Például tudjuk, hogy a hippocampus nevű agyterület játszik alapvető szerepet az információ átírásában a rövidtávúból a hosszútávú memóriába. (Egyébként az agy és a számítógép memóriája tényleg mutat hasonlóságokat. Például az hogy többszintű, az agyban is van munkamemória, rövidtávú és hosszútávú memória, ahogy a számítógép esetében is találunk hasonlókat.)

#4: "A komputer is megteheti ezt,..."

Nem a "komputer"-ről volt szó, hanem a tranzisztorról, azok összeköttetése fizikailag fix.

Nem a "8, 16, 32, 64, stb bitességről" van szó, hanem az alkotóelemek - neuronok vs. tranzisztorok - egymáshoz való kapcsolódásáról.