Az antibiotikum vírus/baktrériumra milyen biológiai hatásmechanizmus alapján fog rezisztenssé válni?

Nem vagyok szakértő, de az antibiotikum sose a vírusok ellen volt, csupán azért írják fel azt is, mert ha a vírus megtámad, akkor gyakran legyengül a szervezet és könnyebben elszaporodhatnak olyan bacik, amiknek nem kéne..

Az, hogy miért lehet hatásos a vírus ellen egy korábbi oltás pedig azon múlik, hogy melyik szerkezete mutálódik. A vírusnak van/vannak részei, amelyeket az immunrendszer felismer, ha nem ez a rész mutálódik, vagy a mutáció nem akadályozza, ezt, akkor továbbra is hatásos maradhat az oltóanyag.

Itt van egy érdekes (és népszerű) videó a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=tQDK8laJlQU

Ez ugye egészségi kérdés?

"az új szervezetben nem kap újabb ellenséges antibiotikumokat, ezért így önkénytelenül is antibiotikum rezisztencia alakul ki."

Nem, nem!

A rezisztens baci hátrányban van ott, ahol NINCSEN antibiotikum. Ott legtöbbször nem tud jól szaporodni.

"Az sem világos, hogy ha nem szedjük végig az antibiotikum kúrát mert már meggyógyultnak érezzük magunkat az miért baj? Hiszen már meggyógyultunk"

Nem!

Nem gyógyultál meg, a szervezeted még küzd.

A normál bacik már megritkultak, most CSAK az van ott, ami félig már ellenálló. Ha hagyod kifejlődni, akkor őrá már nem hat elég erősen az antibiotikum.

"már lesz antitestünk, ha ismét elkapjuk nem árthat"

Ez csak akkor igaz, ha a memóriasejtek képesek megjegyezni. Elég sok betegség van, amit nem, ezek ellen nincsen védettség!

Másrészt: TERJESZTED! MÁSNAK árthat!

"ír majd fel másik antibiotikumot a doktornő van vagy kismillió"

Nincs, néhány nagyobb család van. A hatóanyag ugyanaz egy családon belül, csak kisebb különbségek vannak.

Már sok dologra reagáltak előttem, elnézést, ha (illetve hogy) ismétlek másokat. De talán nem árt a megerősítés.

1. Vírusfertőzés esetén legfeljebb bakteriális felülfertőzés ellen adnak antibiotikumot. A vírusra nem hat az antibiotikum, így értelemszerűen nincs antibiotikumrezisztenciáról sem értelme beszélni az esetükben.

2. "Amikor valamilyen baktériumtól vagyunk betegek, akkor az antibiotikum kúra közben másoknak átadva a fertőzést szintén hozzászokik a fertőtő organizmus, hiszen az új szervezetben nem kap újabb ellenséges antibiotikumokat, ezért így önkénytelenül is antibiotikum rezisztencia alakul ki."

Itt ha jól értem, arról írsz, hogy a fertőzött, antibiotikumot szedő személy már rezisztens baktériumokat ad át egy másik személynek. Ez természetesen lehetséges, de azért kicsi az esélye, ha rendben (az előírásoknak megfelelően) szeded az antibiotikumot.

A rezisztencia mutáció során jelenik meg, de általában nem egy lépésben. A mutáció kialakulása véletlenszerű, tehát nem az antibiotikum hatására jelennek meg rezisztens változatok!!! Az antibiotikum csak a rezisztens baktériumok elterjedését segíti (hiszen jelenlétében a többi baktérium elpusztul, így a rezisztensek gyorsabban tudnak szaporodni). De ezzel kapcsolatban tényleg nézd meg a 4. válaszoló által linkelt videót!

Ahogy írtam, nem egy lépésben alakul ki erős rezisztencia, így ha szabály szerinti dózisban szeded az antibiotikumot, akkor a mutáció hatására megjelenő gyengén rezisztens baktériumok is jó eséllyel megdöglenek. (Egyébként meg ha olyan fertőző betegségben szenvedsz, amire antibiotikumot is kell szedni, akkor remélhetőleg nem találkozgatsz másokkal, hogy megfertőzd őket. (Jó, nyilván egy háztartásban élők esetén ezt nehezebb megelőzni.))

3. "Az sem világos, hogy ha nem szedjük végig az antibiotikum kúrát mert már meggyógyultnak érezzük magunkat az miért baj? Hiszen már meggyógyultunk"

Meggyógyultnak érzed magad ≠ meggyógyultál.

Gondolj bele: a szervezeted antibiotikum segítségével gyűrte le a baktériumot (vagy kizárólag az antibiotikum gyűrte le). Ha a baktériumok jó része megdöglött, jó eséllyel nem érzed már rosszul magad, de a szervezeted még egyáltalán nem biztos, hogy felkészült arra, hogy legyőzze a maradékot. Akár vissza is eshetsz a betegsége, de ha nem is, a megmaradt néhány (jó eséllyel már enyhén rezisztens) baktérium tud szaporodni és fertőzni.

4. "Nem értem azt sem, hogy ha mondjuk valamilyen módon rezisztensé válik a vírus/baktérium a szervezetben, ez nem jelent veszélyt számunkra. Több okból. Éspedig már lesz antitestünk, ha ismét elkapjuk nem árthat. A másik, pedig ha ismét megkapjuk a vírustörzset, akkor majd a szervezet emlékszik rá."

Persze a tied (és amúgy nem is akármeddig). És a többiekkel mi van? Ők oldják meg, ahogy tudják hatékony antibiotikum nélkül?

"A másik opció, hogy ír majd fel másik antibiotikumot a doktornő van vagy kismillió"

Nem annyira sok, mint gondolnád. Persze az, hogy valamivel több, mint 100 féle antibiotikum ismert (legalábbis ilyen becslést találtam a neten) egyrészt nem rossz, de ha számításba vesszük, hogy az antibiotikumok gyakran eleve a baktériumok egy-egy csoportja ellen jók, akkor már rögtön nem olyan jó.

[link]

Cserébe ma már tudunk olyan baktériumtörzsekről, amelyek minden ismert antibiotikumnak ellenállnak. (A legtöbb antibiotikumnak ellenálló törzsekből meg már van bőven, okoznak is elég komoly gondokat a kórházakban.)

[link]

[link]

5. "A(virustörzs vagy baktérium) amit ha abbahagyjuk a kúrát lesz egy ? "a"(antiobio)-ra rezisztens A vírus. Viszont ez mutálódik egy ? B-re. Majd egy ? C variánsá. Ugyanaz a szervezet elkapja a C variánst, akkor nem mindegy neki, hogy "a"-ra korábban rezisztens volt egy A vírus, amikor már egy C-vé mutálódott?"

Maradjunk a baktérumnál...

Azoknak a mutációs rátája lényegesen alacsonyabb. De ha mégis bekövetkezik ilyen, akkor pláne nem értem a logikádat. Szerintem nagyon nem mindegy, hogy az új baktériumtörzs még rezisztens is egy (vagy több) antibiotikumra, vagy sem! Pont, hogy ekkor a legfontosabb! (Felelőtlen antibiotikumhasználat mellett meg elég valószínűtlen, hogy az új törzs elveszítené a rezisztenciát...)

"C-számára ugyanolyan új az '"a' mintha nem alakult volna ki rezisztencia amikor C még A volt."

És ezt mégis mire alapozod? Ha megjelent egy baktérium sejtvonalban a rezisztencia, és az előnyös (értsd: felelőtlenül használjuk az antibiotikumokat), akkor pont, hogy nem fog belőle elveszni akkor sem, ha közben egy új törzs fejlődik belőle.

Vírusfertőzésre a tudomány jeenlegi állása szerint nem adunk antibiotikumot, mert

1.ezzel a bakteriális felülfettőzér nem védhető ki

2.Ha mégis létrejön bakteriális felülfertőzés, akkor azt kell konkrétan, sőt lehetőleg célzottan kezelni. Ugyanis a bacik fajtájuktól függően bizonyos szerekre genetikailag rezisztensek, és adott kórokozóra hatástalan antibiotikumot tök fölösleges lenne "ellenük" szedni.

3. Ha felesleges ( vírus, rezisztens baci) a kórokozóra adott antibiotikum, akkor az nem csak felesleges a hatástalansága miatt, hanem kártékony is, mert a szervezettel együttélő mikrobiom kitanulja ( szelektálódik) az antibiotikum melletti túlélésre.

A jó bacijaink éppúgy mint az általuk féken tartott velünk élő fakultatív patogének.

Itt megint kettéágazik a történet.

A már rezisztens fakultatív patogének megbetegíthetnek minket egy immunrendszeri mélyponton, stressz, meghűlés, vírusfertőzés, vagy a betegségünk idején köhögéssel, tüsszentéssel szórjuk szét a tőlünk védtelenebb valakinek.

Másik lehetőség, a bacik rezisztencia faktorai részben továbbadhatók. Úgy lehet elképzelni, mintha egy jó étel receptjét leírva odaadom az ismerőseimnek, és onnantól ők is tudnak olyat főzni.

És most jutumk csak el oda, hogyha tényleg kell az antibiotikum, akkor ne csak pár szemet kapjak be , hanem a megfelelő ideig, megfelelő időközökkel szedjem, mert ez a szelekciós nyomás a rezisztencia kialakulására akkor a leghatékonyabb, ha rendszertelen az antibiotikum hatás, mert a sok túlélő közt sok lesz a trükköző, aki "leírta a receptet".