Ha 1 DNS szál tartalmazza az egész genetikai információját 1 állatnak, akk mért nem elég a klónozáshoz?

Egy DNS szál csal a baktériumok (és egyéb prokarióták) genetikai információját tartalmazza. Fejlettebb élőlények kromoszómákban tárolják az infót. Ezen kívül a mitokondriumok és a kloroplasztiszok külön tárolják a genetikai infót. A szál egyébként dupla és a kromoszómák is általában meg vannak duplázva.

Egyébként elég.

Vidiripi

Valószínűleg nem egy kihalt állatra gondoltál. De a végeredményt tekintve ez most nem számít.

1. Meg kell álllapítani a kihalt állat teljes DNS sorozatát.

2. Meg kell építeni a specifikus molekulákat a laboratoriumban.

3. A molekulákat a megfelelõ sejt magjába kell beépíteni.

4. Létre kell hozni a megfelelõ környezetet a fejlõdéshez.

Mindegyik lépés egy nagy kihívás a tudósok számára.

Az elsõ lépés esetében el kell mondjuk, hogy nagyon kicsi az esély a genetikai anyag visszaállítására a kihalt állatok esetében. A teljes sorozatra lenne szükség, de erre csak nagyon kis esélyünk van. A leghosszabb sorozat, amit egy borostyánkõbe zárt rovarnál találtak, alig egy pár száz egység hossznyi. Ezzel szemben az eredeti sorozat egy milliószor hoszabb volt.

A második lépés esetében meg kell jegyezzük, hogy még nagyon távol állunk attól, hogy elõállítani és fõleg ellenõrizni tudjunk egy teljes DNS struktúrát.

A harmadik lépés elvisz minket a maghoz. A sorozatot be kell építeni a sejtmagba. Ilyen mûveleteket eddig csak élõ és ismert sejtmagokkal végeztek. Azok nem a laboratóriumban voltak megalkotva. A sejt nem csak egy egyszerû tartály. A sejt tele van szerves anyagokkal és az mind kapcsolatban van a magban található DNS sorozattal.

Nem minden sejtet lehet klónozni. Nem minden sejt képes az önszaporításra. Csak bizonyos sejtek képesek erre. De ha még sikerül is beépíteni egy ilyen sejtet és elindítani a folyamatot, akkor sem biztos, hogy olyan állattal fogunk szembenézni amilyenre vártunk!

Nagyon sok ember ma úgy tudja, hogy a DNS molekulák önsokszorosítók, de ez egy leegyszerûsített tévtanítás. Az egyetlen élõanyag, ami eddigi ismereteink szerint önsokszorosító, az a sejt. A sejt, ha megvannak az alkotóelemei, akkor élõ valóság. Alkotóelemei a sejt nélkül elpusztulnak.

Viszatérve a mi dinoszauruszunkhoz. A körülmények, amelyben ezek kifejlõdnek ismét nagyon meghatározóak. A „lombik-bébi” kifejezés arra enged következtetni, hogy ezek lombikban fejlõdnek ki. De ez tévedés. Az embriót nagyon hamar beültetik az anyaméhbe és ott fog tovább fejlõdni, mert a körülmények annyira bonyolultak, hogy nem lehet õket laboratóriumi körülmények között elõállítani.

Az eddig tárgyalt négy pont esetében a tudomány nagyon távol áll attól, hogy valamit is meg tudjon valósítani. A genetikában kétségnélkül nagy sikereket értek el, de ezek nagyon távol állnak Isten munkájától. Az ember itt is, mint annyisszor, a Bábel tornyát akarja újjáépíteni, mert számára kedvesebb az engedetlenség, mint az engedelmesség.