Tudnátok olyan példát mondani sav-bázis titrálásból (nem komplexometriás!), ahol a kiszorításos módszert kell alkalmazni?

Természetesen, itt van egy példa egy sav-bázis kiszorító titrálásra:

**Gyakorlat neve:** Ammónium-klóriddal (NH4Cl) kiszorított hidroxid-ion titrálás

**Leírás:** Ebben a gyakorlatban a cél az, hogy meghatározzuk egy hidroxid-ion oldat koncentrációját egy sav-bázis titráció segítségével. Ehhez először elkészítünk egy ismeretlen hidroxid-ion oldatot, majd ezt titráljuk ammónium-klórid (NH4Cl) oldattal.

1. Elkészítjük az ismeretlen hidroxid-ion oldatot, amelynek koncentrációját szeretnénk meghatározni.

2. Az ammónium-klórid oldatot, amelyet titráló oldatként használunk, szintén egy ismert koncentrációjú oldatból készítjük el.

3. Az ammónium-klórid oldattal cseppenként titráljuk az ismeretlen hidroxid-ion oldatot. Az NH4Cl oldat hidroxid-ionokat tartalmaz, amelyek reagálnak a hidroxid-ionokkal a titrálandó oldatban. Amikor a hidroxid-ionok teljesen reagáltak, a sav-bázis indikátor egy színváltozást mutathat ki, jelezve a titráció végét.

4. A titráció végén megjegyezzük, hogy mennyi ammónium-klórid oldatot adtunk hozzá a színváltozásig. Az ismert koncentrációjú NH4Cl oldatból tudjuk, hogy hány mol hidroxid-ionnal reagáltunk.

5. Ezek alapján kiszámoljuk a hidroxid-ionok koncentrációját a titrálandó oldatban.

Ez egy példa arra, hogyan alkalmazható a kiszorító titrálás a hidroxid-ionok koncentrációjának meghatározására. Az ammónium-klóriddal történő titrálás során az NH4Cl oldata kiszorítja a hidroxid-ionokat a titrálandó oldatból, és az oldat színváltozása jelzi a reakció végét. Ezt követően a koncentrációt könnyen kiszámolhatjuk a felhasznált NH4Cl oldat ismert koncentrációjának ismeretében.

Talán úgy működne, ha ammónium kloridot titrálnál NaOH-al és HCl-al visszatitrálásos módszerrel.

Ismert mennyiségű felesleg NaOH-al kiszorítod a NH3-t aztán forralással elhajtot. A felesleg NaOH-t visszatitrálod HCl mérőoldattal.

De még nem hallottam erről a megnevezésről, hogy kiszorításos titrálás.

Jé a Stankonak van ilyen jegyzete is...

De figyu írja is, hogyha NaCO3-t titrálsz sósavval, az pont annak számít.

Egyszerű metlinarancs indikátor mellett sósav mérőoldattal ki lehet titrálni.

Konkrétan M lugosság néven rendszeresen végeznek is ilyen titrálásokat.

Ismert térfogatú mintát titrálnak sósav mérőoldattal metilnarancs, estleg metilvörös indikátor jelenlétében kb. 4-es pH-ig.

A valóságban ez egy gyüjtő mennyiség, ami vegyesen utal a hidrogén karbonát, karbonát és más hidrolizáló sók, esetleg gyenge lugok mennyiségére.

De egy laboros mintapéldában pl. meghatározható vele a Na2CO3 tartalom. Ilyenkor a keletkező szénsav nem távozik azonnal az oldatból, ezér a titrálás végpontja savas kémhatásnál lesz, ezért is használnak metilnarancsot.

A számolás, és az eljárás nem igényel semmi külölönlegeset.

A jegyzet az 5. oldalon pontosan a Na2CO3-hozza fel példának.

Igen a mérőoldatot közvetlenül a mintarészletbe adagolod, de ettől még a reakció kiszorításos. Ezt a indikátor választás során figyelembe is kell venni.

Ha bonyolultabb példát akarsz, akkor ott a Khjeldál nitrogén tartalom meghatározás. Ott a nitrogén tartalmat elroncsolják ammónium szulfáttá, majd ebből kiszorítják NaOHval az ammóniát.

Vízgőz desztillációval lehajtják az ammóniát majd elnyeletik bórsavban. Aztán ott sósavval titrálják.

De szerintem ne görcsölj rá erre annyira.

A gyakorlatban használt eljárások gyakran összetettek és nem férnek bele egyetlen kategóriába, és amúgy sem érdekel senkit.