Miért így vannak az évszakok besorolása?

Az évszakok besorolása egy kombinációja különböző tényezőknek, és eltérhet a meteorológiai, csillagászati és kulturális szempontok alapján. Az általad említett évszakok besorolása elsősorban a kulturális és meteorológiai aspektusokra összpontosít. Az alábbiakban röviden ismertetem ezeket az aspektusokat, és megpróbálom megválaszolni a kérdésedet az eltérő megfigyelésekről:

Kulturális aspektus: A kulturális és társadalmi szokásoknak is szerepe van az évszakok besorolásában. A hagyományos évszakok besorolása a növényzet növekedési ciklusára és a hőmérséklet változására is épül. A fenti besorolás például az éghajlati viszonyokra és az emberek mindennapi életére vonatkozik. Az évszakok határát gyakran a hőmérsékletváltozások, a növények virágzása és a természeti jelenségek, például az őszi levelek színesedése határozza meg.

Meteorológiai aspektus: A meteorológiai évszakok besorolása a hőmérséklet és az időjárás alapján történik. Meteorológusok gyakran használják ezt az évszakos besorolást az időjárás előrejelzések és statisztikák készítése során. Az évszakokat négy egyenlő részre osztják az évszakok egyenlő hosszúsága miatt, ami azt jelenti, hogy meteorológiai szempontból a tavasz március 1-től május 31-ig tart, a nyár június 1-től augusztus 31-ig, az ősz szeptember 1-től november 30-ig, a tél pedig december 1-től február 28-ig.

Csillagászati aspektus: A csillagászati évszakok az égi objektumok, például a Nap és a csillagok pozícióján alapulnak. A tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor (március 20-21. és szeptember 22-23.) a Nap egyenlő időt tölt az égbolt mindkét oldalán, és ezeket az eseményeket az évszakok váltásaként ismerjük el. A nyári és téli napfordulókor (június 20-21. és december 21-22.) pedig a Nap a legmagasabb vagy legalacsonyabb pontján van az égbolton.

Ami a megfigyeléseket illeti, az időjárás és az évszakok közötti változás időnként eltérő lehet. Az időjárás függ az adott éghajlati régiótól, és a változások nem mindig pontosan követik az évszakos besorolást. A klímaváltozás is befolyásolhatja az időjárást, és ezért előfordulhat, hogy az évszakok kezdete vagy időjárása eltér a hagyományos normáktól. Az időjárási változékonyság is regionálisan változhat, ami azt eredményezheti, hogy egy adott évben vagy helyen a hagyományos évszakos besorolás nem teljesen érvényesül.

Mindenképpen fontos megérteni, hogy az évszakok besorolása nem szigorúan rögzített, és a helyi körülmények és hagyományok is befolyásolhatják azt.

Sem a csillagászati, sem a naptári évszakoknak nincsen közük az időjáráshoz, ezért nem is kell, hogy összepasszoljanak. Ezek csak arra jók, hogy a paraszt nagyjából tisztában legyen vele, ha már közeledik az évszak vége, de nem kell, hogy pontos legyen.

A meteorológiai évszak az, ami az időjárásra épít, ennek megfelelően ezeknek nincs is fix időpontja, hiszen az időjárás változása nem csak hogy minden évben más ütemben történik, de ráadásul nem is egyik napról a másikra. Vannak különböző feltételek és ha ezek mindegyike teljesül, akkor elkezdődött a meteorológiai (valódi) évszak. Például a tavasz esetében azok a feltételek, hogy a lombhullató növények kirügyezzenek és a költöző madarak megjelenjenek. Ha ezek nincsenek meg, akkor nincs tavasz, tök mindegy mit mutat a naptár.

A Nap és a Hold együttes gravitációs hatásainak a Földre nézve ciklikus következményei vannak, az egyik ilyen a nutáció

[link]

amely miatt a Föld forgástengelye 18,6 év intervallummal kissé billeg, amely főleg a nyárra és a télre hat jelenleg, de ellentétesen, ha a nyár melegebb, akkor a tél hidegebb és fordítva, mert változik a periódusban a Nap sugárzásának a beesési szöge, bár nem jelentősen.

A másik hatás viszont a precesszió

[link]

amely miatt a Föld forgástengelye 25786 év alatt egy kúppalástot leírva körbefordul.

Mivel a naptárunk régen kialakult, lényegében már Julius Caesar naptárja lett az alap, amit a Gergely naptár csak pontosított, ám azóta az eltelt bő kétezer év alatt a Föld tengelye a precesszióval sokat fordult.

Szerencsétlen asztrológusok többnyire erről nem is tudnak, mert kevesen vizsgálják valójában a csillagos eget közülük, így valójában azóta a csillagképek egy teljes jeggyel eltolódtak, vagyis a kos, meg bika, meg a hasonló csillagképek idején, amit többnyire mindenki ismer, egy másik látható már az égbolton. mert a bolygónk tengelye már tovább fordult a precesszió következtében és ez befolyásolja az évszakok megjelenését is.

Amikor a naptárunk kialakult, még jobban passzoltak, azért is így határozták meg őket, de azóta,- ahogyan helyesen észrevetted - már nagyjából egy hónapot elmásztak a naptárban az évszakok a precesszió miatt.