Newton & Eisntein elméleteinek is ellentmond Kyu-Hyun Cha új elképesztő felfedezése. Új elméleti fizika korszak jön?

Itt:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

már volt téma.

Csak a rend kedvéért: [link] Kyu-Hyun Chae ApJ 952, 128 (2023) DOI: 10.3847/1538-4357/ace101 (Annyira nem fájdalmas bemásolni egy linket…)

ON:

Az eddig is világos volt, hogy a fizikai elméleteknek van egy érvényességi köre, és bizonyos körülmények között rosszabb predikciókat adnak. Persze hogy továbbmenjünk, és pontosabb elméleteket alkossunk, ahhoz meg kell figyelni, hogyan tér el a dolgok viselkedése az elméletek által jósolthoz képest ezen körülmények között.

Például a gravitáció elég egyértelmű, hogy ellentmond a kvantummechanikának, de annyira más távolság skálákon működnek, hogy jelenleg nem tudjuk, hogyan kell őket összekötni. Persze a matematikusok és elméleti fizikusok száz meg száz, ha nem ezer meg ezer elméletet dolgoztak ki, ami összeköti őket, de nem tudjuk melyik működik. Ezért keresnek olyan körülményeket, ami különbséget tehet közöttük. De nem fogjuk kidobni az ált. rel.-t, ha meglesznek ezek a különbségek, ahogy a newtoni mechanikát is használjuk még, hiába pontosabb a kvantummechanika.

A cikk arról szól, hogy ha a körülmények olyanok, mint "Wide Binary Star"-ok környékén, amikor a gyorsulások „kicsik”, akkor úgy tűnik (elég nagy hibahatárokat látok a cikk utolsó előtti ábráján), hogy valamilyen eltérés van ezekhez képest. Szóval az ilyen rendszereket figyelve talán lehet továbbmenni.

> „Számomra nagyon izgalmasab hangzik, hogy nem csak sötét anyag sem létezik, de egy teljesen új gravitációs elmélet is születik.”

Pedig a MOND is legalább fél évszázados elmélet. Olyan kutatások is vannak, amik úgy próbálják kiegészíteni a mostani elméleteket, hogy bizonyos méret- és gyorsulásskálákon a sötét anyaggal magyarázzák, mi történik, más skálán pedig a MOND-dal.

Amúgy, ha értesz angolul, és tényleg érdekel, akkor ismeretterjesztő szinten a Dr. Becky Youtube-videóit ajánlom a témában.

Pl.: [link] youtu.be/dtfEzDAlL5k

> A tudomány folyamatos fejlődésével a régi elméletek, tények megdölnek.

A tények nem dőlnek meg. Mondjuk a tény az nem egy tudományos fogalom, de például egy mérési eredményt lehet ténynek nevezni. Pl. tény, hogy most a szobai hőmérőm 27,8 °C-ot mutat azt lehet ténynek nevezni. Az lehet, hogy kiderül, hogy ez a mért eredmény pontatlan, vagy egyenesen hibás, de ettől még tény, hogy itt és most ennyit mutat.

Például az, hogy az egyidejűség abszolút természetű az nem tény, hanem a megfigyelésekből levont következtetés, ami ezáltal a newtoni fizika egyik kiindulópontja lett. Annak ellenére, hogy senki nem gondolta volna a XIX–XX. századig, hogy ez nem felel meg a valóságnak, annak ellenére sem nevezhetjük ténynek.

Az elméletek valóban megdőlnek. De nem úgy, hogy van egy elmélet, majd jön egy másik, ami gyökeresen mást állít, és a régi elméletet dobhatjuk a kukába. A newtoni mechanika azért tudta tartani magát évszázadokon keresztül, mert működik, a newtoni mechanika modellje jól írja le a valóságot… Bizonyos peremfeltételek között. Később kiderült, hogy van némi probléma a fénysebességgel, több szempontból is. Einstein komolyan véve azt, hogy a fény vákuumban ugyanazzal a sebességgel terjed, függetlenül az egymáshoz képest mozgó megfigyelőktől, kvázi egy geometriai természetű modellt alkotott, amiből ezen összefüggés is, meg a newtoni mechanika összefüggései is adódnak.

Pl. a relativitáselméletben a sebességek nem szimplán összeadódnak, hanem a

v = (v₁+v₂)/(1+v₁v₂/c²)

képlet alapján számolódnak. Ha a sebességek nagyságrendekkel kisebbek a fénysebességnél, akkor a nevezőben lévő tört 0-nál alig nagyobb érték lesz, maga a nevező 1-nél alig kisebb érték lesz, így az eltérés a newtoni képlethez képest alkalmasint kisebb lesz, mint a sebesség mérésének a pontossága, észszerű elhanyagolásokkal visszakapjuk a newtoni mechanika sebességösszegzés képletét. Ha viszont mindkét sebesség a fénysebességnek a 90%-a, akkor meg a sebességösszegzés eredményéül nem egy 1,8-szoros fénysebességet fogsz kapni, hanem csak a fénysebességnek a 99,45%-át.

A speciális relativitáselmélet helyesebben írja le a világunkat, de ettől még a newtoni összefüggések is adott peremfeltételeken belül (kis sebességek), adott pontosságig helyesek maradtak.

Vagy pl. ott van a Bohr-féle atommodell. Lásd: [link] . Meghaladott modell, tudjuk is, tanítják is, hogy az elektronok nem körpályákon keringenek. De továbbra is nagyon jól használható a kémiaoktatásban is, szemléltetésben is, mert a kémiai folyamatok 99,9%-át teljesen jól leírja ez a modell is, nem kevésbé pontosabban, mint a kvantumfizikai atommodell.

TL;DR: Az elméletek megdőlése helyett inkább beszélhetünk a modellek fejlődéséről, pontosabbá válásáról.

~ ~ ~

Ami a konkrét cikk tartalmát illeti…

A sötét anyag létezése egy hipotézis. Mérési eredményekből, modellek számításaiból feltételezzük a sötét anyag létezését, de közvetlen bizonyíték nincs a létezésére. Valóban alternatív hipotézis volt eddig is a MOND (módosított newtoni dinamika).

Mindkettő hipotézis, mindkettőt alátámasztani látszottak bizonyos mérési eredmények, más mérési eredmények meg cáfolni látszottak. Eddig is így volt ez és a mérleg nyelve arra billent, hogy a téma kutatóinak nagyobb része a sötét anyag hipotézisében látja a rációt, néhányan viszont a MOND-ban. Jelen mérés csak egy újabb súly ezen a mérlegen a MOND javára, de nem akkora súly, ami felborítaná a mérleget.

A megfigyeléseket lehet, hogy jobban írja le a MOND valamelyik változata, de nem véletlenül fordulnak többen a sötét anyag irányában, mert a MOND jó néhány jelenséget nem tud jól leírni. Pl. a gravitációs lencsehatást nem magyarázza a MOND, illetve arra sincs se magyarázat, se konkrét összefüggések, hogy nagy távolságok esetén miért és miként (milyen mértékben, milyen képlettel leírhatóan) változik a gravitáció.

Az „új forradalom az elméleti fizikában” kicsit szenzációhajhász kijelentés, az újságírás túlzása. Olyan témáról van szó, ami a fizikában nyitott, aktívan kutatott téma, ez a forradalom zajlik néhány évtizede, ehhez az ominózus kutatási eredmények hozzátesznek, de nem érzem azt, hogy radikálisan új felfedezésről lenne szó, valamiféle töréspontról. Jön majd még sok-sok kutatás, mérés, modellalkotás – amiről persze a média úgy fog beszámolni, mint valami forradalmi felfedezésről –, aztán szépen lassan össze fog állni a kép, hogy mi is a helyzet a sötét anyag / MOND kérdéskörében.

A „#4” (11:23-as) vagyok vagyok, csak egy rövid reakció a 13:48-as (most #6-os) kommentedre:

> 4# "Az eddig is világos volt, hogy a fizikai elméleteknek van egy érvényességi köre, és bizonyos körülmények között rosszabb predikciókat adnak."

> „Vagyis helytelenek.”

Oké, bizonyos szempontból… De ez kicsit olyan, mintha a mobilodra mondanád, hogy elromlott, mert nem lehet vele füvet nyírni. (Miközben a másokkal beszélgetés, navigáció, tévézés, fizetés stb. tökéletesen működik rajta.)

A másik két kommenteddel (a 13:48-as hozzászólásban) pedig tökéletesen egyetértek, úgy tűnik, átment a mondandóm lényege. :)

#6: "Vagyis helytelenek."

Attól még nem helytelen, csak adott peremfeltételek között használhatóak.

"Pedig az dőlt meg. Amikor megszületett a relativitáselmélet, akkor a Newtoni gravitáció megdőlt. "

Nem dőlt meg. Kiegészült.

"Ez sem igaz. Megdőlt. Nem keringenek körpályán. Már kémiaórán is az ellipszist tanítják"

Nem, a(z általános iskolás) kémiaoktatásban - egyszerűsített modellként - körpályát használnak:

[link]

#7

"Pedig az dőlt meg. Amikor megszületett a relativitáselmélet, akkor a Newtoni gravitáció megdőlt. Most lehet már ez is megdől. Úgy 118 évig tartott"

...

"Na beláttad. Megdőlnek. "

Azért elég vicces, hogy úgy próbálsz a jelenlegi fizika megdőléséről értekezni, hogy a tény és az elmélet szavak jelentésének különbségét sem ismered. 🤣