Ebben a videóban mennyi igazság van?
Ha nem nyílna meg, akkor a Googlebe azt kell beírni, hogy "jhwh DNS".
Tényleg ezek a számok jönnek ki?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A "digitális mikroszkóp" fogalma nekem is eléggé rávilágított a videó színvonalára!
XD
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
A kénsavhíd mégis mi? lol
A DNSben még csak kén sincs... (Bár az eredeti szövegben valószínűleg hidrogénhidat mondott a bácsi, csak a magyar fordítást készítő egyénnek nem volt fingja se a kémiáról és félrefordította).
A színvonalról meg csak annyit, hogy tízezerszeres nagyítás fénymikroszkóppal nem érhető el. Milliószoros meg pláne nem. Erre az a magyarázat, hogy az ehhez hasonló, laikusoknak szánt parasztvakításokban szeretik a mikroszkóp nagyítását terület alapon megadni. Azaz hogy egy adott méretű területet hányszorosának látunk. A valóságban a mikroszkópok nagyítását viszont nem így szoktuk kifejezni, hanem a távolság nagyítás szerint, vagyis hogy két pont távolságát hányszorosára nagyítja. Ezt figyelembe véve a tízezerből sokkal hihetőbb százszoros nagyítás lesz, a millióból pedig ezerszeres.
De egyedülálló DNS molekulákat és DNS bázisokat semmilyen fénymikroszkóppal nem fogsz látni soha, ahhoz túl kicsik.
És ha már "digitális mikroszkópról" beszélünk: ma már minden komolyabb tudományos célra való mikroszkóp elektronikus vezérlésű. A mikroszkópok típusait nem ez alapján, hanem a működési tulajdonságaik szerint csoportosítjuk. Vannak fluoreszcens, konfokális, fáziskontraszt, polarizációs, stb mikroszkópok. A mikroszkóp programjától pedig nem kérdezel semmit, annyi esze van ugyanis, mint mondjuk egy Xbox vagy egy mosógép kezelőszoftverének, vagyis semennyi. Csak egy speciális program, amit egy adott hardver kezelésére terveztek.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Mennyi igazság van a videóban? Semennyi!
Az értelmesebbjének első megnézésre lejön, hogy ez egy undorító, valláskárt okozni kívánó, kulturálisan vandál szélhámos.
:-(
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Ezen videó:
https://www.youtube.com/watch?v=ZnXVLa_EqWE
alapján erről:
a professzorról van szó.
"A kénsavhíd mégis mi? lol"
Diszulfid-híd lesz az (az eredeti videóban is ilyesmit mond, nem kénsavat), ami proteineket köt össze:
* [link]
* [link]
* [link]
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Köszönöm a válaszokat.
Én is ezt feltételezem, de nem értek hozzá ennyire.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
"Nem tudom, milyen professzor ez"
A #5-ös hozzászólásomban belinkeltem.
"A dns-ben nincs kénatom."
Ezt a professzor sem állítja. Csak annyit, hogy a DNS-t a kénhidak "rögzítik" - ami a #5-ös hozzászólásomban belinkelt források szerint még elképzelhető is lehetne - hogy hova arról nem szól a fáma. És nem is ezzel van a fő baj.
"és milyen mikroszkópban mit számolgatott"
Elvileg elektronmikroszkópban (az előző hozzászólók állításával ellentétben: a professzor sehol sem állítja, hogy fénymikroszkópot használt volna) nézegethette volna a DNS-t, viszont itt jön a csavar az egészben: direktben először 2012-ben "filmezték le" a DNS-t:
a professzor meg 1986-ban vizsgálódott.
És most jön még egy érdekesség a dologban: a prof. állítólag 1986-ban publikálta a felfedezését - elvileg a Nature-ben? - viszont ennek nyoma sincs. De más nagyobb peer reviewed folyóiratban sem. És ezen felfedezést senki sem replikálta.
Bővebben erről:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!