Egy-egy dinófaj feltérképezéséhez rendelkezésünkre áll az összes csontja az adott fajnak, vagy hogy történik egészen pontosan?
Mindig is csodálkoztam azon, hogy honnan tudják a tudósok, hogy hogy nézett ki millió évekkel ezelőtt egy-egy dinócsont. Ha megtalálják a dinó összes csontját még csak-csak össze lehet azt rakni, mint egy kirakóst, de ahhoz szükség van mindenféle csontból az adott dinófajból (max lekicsinyítik/felnagyítják, ha különböző alanyokból gyűjtik be a csontokat), de mintha azt hallottam volna, hogy ezt egy-egy kisebb csont alapján is meg tudják csinálni, amit nem értek, hogy hogy.
Pl., ha találnak egy dinóból egy lábszárcsontot, honnan tudják azt, hogy az a lábszárcsont melyik dinófajhoz tartózott, és ha új dinófajról van szó, hogy rekonstruálják annak kinézetét a lábszárcsont alapján? Vagy ez nem lehetséges, csak én értettem félre valamit?
Számítanak a rokon fajok is. Ha egy rokon fajból van nagyjából teljes csontváz akkor az új faj kinézete is egész jól saccolható. Persze bármikor történhetnek új felfedezések még elég jól ismerteknél is, olykor igen furfangosak is mint mondjuk a Spinoszaurusz esete.
Nyilván előfordul ,hogy például egy új fajnak mondjuk nincs meg a koponyája és neki pont a fején volt valami különlegessége. Azt nem tudják csak úgy kitalálni. Majd ha kerül koponya akkor megtudják azt is.
Illetve még a színezések szoktak lutrik lenni. Vannak fajok amiknek már nagyjából tudjuk a színeit (egyik legjobb példa erre a Psittacosaurus aminek kinézete szinte 100%-ig megvan), de soknak inkább találgatni lehet.
“És hogyan rokonítják őket?”
A csontoknak is megvannak a maguk tulajdonságai. Másmilyen csontja volt egy velociraptornak mint egy brachioszaurusznak. De még egy brachioszaurusz és egy apatoszaurusz sem ugyan olyan.
Ezt kb úgy képzeld el mintha megmutatnál egy autómotort egy teljesen laikusnak és egy profi autószerelőnek. A laikus csak lát egy motort s ennyi, nem nagyon tud róla mit mondani. Viszont az autószerelő megmondja hány hengeres, miből készült s még azt is ,hogy milyen autóból vetted ki.
A dinoszauruszoknak is megvan a maga rendszertana amiről kezdésnek olvashatsz itt is:
Némileg részletesebben pedig az angol Wiki-n:
“Honnan tudják, hogy ha egy adott rokonnak szarvakat hordott a szemei felett, akkor a vele rokonságban álló fajok is? (ha azokból csak egy-egy aprócska csont van).”
Ha nincs meg a konkrét faj koponyája akkor kb sehonnan. De ha a rokonoknak van valami fejdísze akkor valószínűsíthető ,hogy az új fajnak is volt, pl: felfedeznek egy új ceratopsidát vagy hadrosauridát, azért őket említem mert náluk szinte minden fajnak volt valami a fején.
#5
Igen ez igaz, ezért írtam úgy ,hogy *szinte*. Természetesen kivételek mindig vannak, de azért az is igaz ,hogy ha mondjuk felfedeznek egy új ceratopsidát akkor annak jó eséllyel volt szarva, akárcsak egy kis bütyök is, s valami nyakgallérja. Nem biztos (főleg ha valami nagyon korai fajról van szó), csak nagy rá az esély.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!