Honnan lehet tudni, hogy van-e a föld vagy hegy alatt érték?
Szóval pl a Felvidéken volt egy csomó ércbánya. Körmöc, Beszterce stb. De honnan tudták, hogy ott kell ásni? Miért nem ásnak tovább? Lehet, hogy sokkal több van elrejtve még ott. Meg amúgy is, a Kárpátok hatalmas, de azért nem sok hegy oldalában turkáltak így, szóval lehet, hogy még egy csomó helyen lehetne aranyat találni pl? A minap Tusnádfürdőn nyaraltam, és abszolút olyan hegyek között volt, mint mondjuk Körmöcbánya. Ez a hegység miben más? Olajjal kapcsolatban pedig ugyanez a kérdésem. Látom ezeket a képeket Coloradoról vagy Texasról meg a végtelen sivatagokról Amerikában, honnan tudták, hogy ott ennyi olaj van? Meg még lehet mindig egy csomó föld van ami tartalmaz olajat.
Persze ott vannak a gyémántok meg az összes többi drágakő amiket találni lehet. Jó mondjuk a gyémánt az valójában nem drágakő,tudom, de most ezen ne akadjunk fent. Afrika tele van ezekkel a bányákkal, Európában hogyhogy nincsenek ilyenek?
válasza:Sok kérdés egy helyen. Alapvetően az a helyzet az ásványkincsekkel, hogy nem mindenhol fordulnak elő egyforma mennyiségben. Van ami van és van ami nincs.
Hogyan találják meg őket? Kezdetben véletlenül találták meg. Az érceknél aranynál, gyémántnál többnyire a felszínen látták, erről elég sok történet van, később mikor a felszíni mennyiségek elfogytak elkezdtek ásni. Ahogy fejlődött a technika rájöttek arra, hogy bizonyos jelekből következtetni lehet arra, hogy adott helyen van-e valami értékes vagy sem. Az olajnál pl geológiai vizsgálatokat végeznek, ami radarozást vagy próbafúrást jelent.
Érdekes. Szóval anno még a felszínen a sziklában lehetett látni az aranyat vagy gyémántokat vagy smaragdot? De brutális lehetett. Menő lenne ilyenre bukkanni.. Olaj esetében meg akkor gondolom pl Amerikában már minden m2 át lett radarozva. Vagy vannak még felderítetlen területek? Pontosabban lehetnek? Olyan érdekes. Áh mennyire jó lehetett pár száz éve amikor az érintetlen amerikát elkezdték felfedezni, és a vadonba mentek ember által még nem látott földeken végiglovagolva. Sose néztem nagyon western filmeket, de gyerekkoromban emlékszem nagyfateromnál ment a tvben valami sorozat vagy film aminek a végén egy csomó lovas fickó megindulnak vágtázva, mert akik elérnek elsőre bizonyos helyeket a tájon azoké lesz az a darab föld. Jó ez már más téma de nyilván az aranyláz is ekkortájt vagy ez után jöhetett. Na szóval marha jó korszak volt, egyetlen ami kár hogy fényképezőgépek nem nagyon voltak még és nem lettek jobban megörökítve ezek a történelmi események. Néha gondolkodom, hogy felnőtt fejjel összecuccolok és visszamegyek Amerikába vagy Kanadába. Persze nem arany miatt, ez most csak szimpla érdeklődés volt :D. Köszi a választ, jöhetnek még infók ha valaki akar erről írni.
Ja és amúgy akkor szimplán azért nem nyílt több bánya, mert egész biztosan nincsen már semmi érc és ki lett aknázva minden hegy pl itt közép európában?
válasza:Sőt pl. Nógrádban az első hazai hasznosított kőolaj lelőhely az konkrétan úgy nézett ki, hogy a hegyből folyt a kőolaj (hogy ez pontosan hol volt már nem emlékszem, most meg ljusta vagyok megkeresni). De úgyanígy pl. a mecseki uránbányászat is külszínen indult, mert az egyik hegy oldalában még a mai napig is vannak uránban gazdag telepek a felszínen.
Aztán ahogy fogytak a felszíni lelőhelyek úgy születtek meg a geológiai módszerek arra, hogyan lehet megtalálni ezeket a föld alatt (már a római korban is voltak sekély földalatti bányák Magyarországon is). Majd a XVIII.-XIX. századtól fejlődik ez rohamosan. Például a híres Eötvös inga gyakorlati hasznosítása is arra vonatkozik, hogy a földfelszín alatti sűrűség különbségeket (amik a gravitációs térerősség vektor kis mértékű változását okozzák) ki lehessen mutatni. És van több ezer ilyen módszer.
válasza:4: Mert ami van uránban "gazdag" az gazdaságilag nem hasznosítható. Jelenleg elszórva a hegyoldalban találsz néhány ökölnyi nagyságú követ amelyben van kimutatható urán tartalom az nem elegendő egy atomerőmű üzemeltetéséez. És olyan jól letermelték az elmúlt évtizedekben, hogy már csak néhány ölölnyi méretű kődarab van, ami jelzi, hogy egykoron itt több is volt.
De ugyanez a Rudabányai vasérc is. Az is felszínről indult. A kora vaskorban bőséggel elegendő volt ahhoz, hogy egy-két eszközhöz kiolvasszák a vasat és értékesítsék, majd ez egyre kevésbé érte meg, aztán 1980-as évekre már teljesen gazdaságtalanná vált. Most is vannak szintén ökölnyi vasércgumók a környékén, amikből kora vaskori technikákkal ki is lehetne nyerni a vasat de olcsóbb a vastelepen megvenni a kész U vasat mint bohockódni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!