Kinek van igaza?

vagy...

Egy 10 mm-es csapágygolyó szférikussági pontossága:

0.00025 mm.

Így a tökéletes gömbtől 0,0025%-ban tér el. Mégis golyónak vagy gömb alakúnak mondjuk. Csak mérési ponotsság kérdése ez, semmi más.

[link]

@12: Egyrészt egyetlen válaszadó sem erősködött utána, hogy geoid, az egyik leírta, hogy a geoid gyakorlatilag gömbnek vehető, egy másik meg azt, hogy földrajzórára a geoid szót kell megtanulni.

Másrészt nem igazán van oda senki a béna álkérdésekért, amit csak azért ír ki a kérdezője, hogy okoskodhasson egy sort. Ráadásul - ahogy az okoskodóknál már csak lenni szokott - szépen mellélőve a dologgal.

Harmadészt meg mind a gömb, mind a geoid közelítő forma. És nagyjából mindenki tisztában van ezzel, akár gömböt, akár geoidot mond.

Talán Sadam majd lepontozol, bár inkább egy pontosítás és kiegészítést tartok csak fontosnak a kérdésben, és csak azt pontosítanám, hogy nem geoid és nem is gömb. Te is úgy írtad, hogy "Nagyon szigorúan véve egyiknek sem.". De a "gömb"-öt azt nem csak a geometriailag tökéletes gömbre mondják, hanem ami láthatóan gömb alakú, labda, Föld, csapágygolyó és akár egy narancs is beleférhet. Ha a Föld nem gömb alakú, akkor egy labdára miért is mondanánk, márpedig helytálló, hogy a labda gömb alakú.

Ezek az elnevezések az amúgy további Föld alakzat meghatározásokban pontossági kérdések, hogy melyik mennyire pontosan fedi le a Föld alakját. A gömb nyilván kevésbé pontos, de alapvetően megfelelő és lényegileg helyes az is, mint ahogy egy labda is gömb, mert így mondjuk az alakzatát. Ha a Földre nem mondhatjuk, hogy gömb alakú, akkor a labdára sem mondhatjuk és még egy láthatóan nagyon pontosan kivitelezett csapágygolyóra sem, márpedig mondjuk. És ez rendben is van.

Ezek csak pontosítási megnevezések és vannak továbbiak is a kérdésbeli kettőn kívül, és mindnek meg van az értelme és jogosultsága és használhatósága. Csak az emberek ahhoz vannak szokva, hogy egy "vagy-ez-vagy-az" két választásos sémában gondolkodjanak, holott sok minden "is-is" ténylegesen.

- A "geoid" egy tudományos megnevezés és érvényes az "is". A "geoid" szintet, vagy alakzatot a tengerszint feletti magasságok meghatározásánál használják, mint egy hegy magassága vagy egy város tengerszint feletti magassága. És pontosabb mint a geometriailag tökéletes gömb, de nem állítják, hogy az a Föld tökéletesen pontos alakzat, csak pontosabb. Illetve valóban sok helyen akként írják, és a "pontosabb" megfelelőbb lenne (vagy valami más esetleg).

A "geoid" az nem a Föld valós legprecízebb alakja, nem a Föld valós domborulatai topográfiailag, hanem egy tengerszinthez mérési átlagolt alakzat. Egy pontosítással van csak dolgunk, ugyanúgy mint a gölmb alak esetén.

Ettől még érvényes megnevezés a gömb, a geoid és a tényleges domborulatok is, ami nyilván amorf alakzat és nem azonos semmilyen tökéletes geometriai alakzattal. A tökéletes alakzatba igazából még egy apró kis szikla is beletarozik - nyilván. Még akkor is, ha egy nagy zivatar kimos egy földgöröngyöt, akár azt is beleszámíthatjuk a Föld alakjába, de a geoid nyilvánvalóan nem erről szól, hanem egy átlagolás és a tökéletes gömbhöz képest pontosabb is.

Itt egy kép, amin mutatja az alakzatokat: a 2-es a zöld szaggatott vonal az átlagolt geometriailag tökéletes ellipszoid és már az sem a gömb, és az 5-ös a geoid (leírásban alatta benne vannak a jelölések).

[link]

(forrás: [link] )

Itt egy másik ábrán még jobban mutatja be a különböző felszín modelleket. (A gömb viszonyítás itt nincs rajta.)

piros - ellipszoid

kék - geoid

zöld - topográfiai felszín (ebben vannak a hegyek, stb)

És érdemes a képaláírást is elolvasni: " A különböző felszínmodellek összehasonlítása: a Föld valódi felszíne (topografikus), a geoid és az ellipszoid alak."

[link]

(forrás: [link] )

Vagyis van több meghatározás, mint kettő és mindegyik a maga használatában igaz.

Ebben a sorrendben egyre pontosabbak:

- Gömb - A legátfogóbb alakzati megnevezés (geometriai).

- Ellipszoid - Lapított gömb (geometriai).

- Geoid - Egy tengerszinti alakzat ami nem pontos ellipszoid (topográfia, földtan, térképészet).

- Topográfiailag tökéletes - Ez a földfelszín, hegyek, völgyek és tengerfenék felszínének alakja.

- Ezekben még nincs nyivlán benne az utolsó kis földgöröngy, amit elmos egy nagy esőzés is, az nyilván még pontosabb lenne, de képtelenség felmérni (és fölösleges is).

Amúgy meg, ha a Földre nem mondhatjuk, hogy gömb alakú, akkor valójában semmire sem mondhatnák. Egy kerámia tégla is téglatest alakú. A felülete porózus és egyenetlen, de téglatestnek mondjuk.

Ezeknek akkor milyen alkja van? :)

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Kedves TappancsMancs!

Nem nagyon értem, miért is nekem címzed ezt az írásodat?

1. Úgy kezdtem a válaszomat, hogy "Nagyon szigorúan véve". Az meg ugye arra vonatkozik, hogy pontosan milyen alakja van a Földnek. Természetesen én sem tartom általában hibásnak, ha valaki általában (ha nem a Föld szigorúan pontos alakjáról van szó) azt mondja, hogy a Föld gömb alakú. De vannak olyan esetek, amikor fontos a pontos alak (például egy műhold pályájának meghatározásánál már nem biztos, hogy elég gömbbel számolni).

2.Nagyon szépeket írsz a geoidról, csak nem értem, hogy miért nekem írod, amikor ezzel tisztában vagyok. Le is írtam én is, hogy mi az, szóval miért ismétled ezt meg nekem?

3. "Amúgy meg, ha a Földre nem mondhatjuk, hogy gömb alakú, akkor valójában semmire sem mondhatnák. Egy kerámia tégla is téglatest alakú. A felülete porózus és egyenetlen, de téglatestnek mondjuk."

Hát mondjuk ez kizárólag attól függ, hogy milyen pontos meghatározásra van szükségünk. Van amikor elég jó modell a gömb (vagy a téglatest), és van amikor nem. És igen, matematikai értelemben semmi nem tökéletesen gömb alakú, ez van.

Igen, írtam is, hogy úgy kezdted, hogy "Nagyon szigorúan véve"... és úgy folytattad, hogy "... egyiknek sem."

Ez azért erős túlzás szerintem így mondva, mert akkor a geometrián kívül nincs bömb, nincs kerek, nincs kör és nincs téglatest sem. Az "egyik sem" helyett akkor már a mindkettő a jó válasz.

Mint írod is: "Hát mondjuk ez kizárólag attól függ, hogy milyen pontos meghatározásra van szükségünk. Van amikor elég jó modell a gömb (vagy a téglatest), és van amikor nem. És igen, matematikai értelemben semmi nem tökéletesen gömb alakú, ez van."

Talán kicsit elkapkodtad ahogy írtad. :) Nyilván érted.

És talán egy történelmi érdekesség is ... az egyiptomi piramisok alakja is ugyanez az eset.

A Gízai Nagy Piramis is milyen alakú, ha nem gúla.

[link]

Persze a sima burkolat már többnyire hiányzik róla, de attól még gúla alakú az. És eredetileg sem volt teljesen gúla alakú, mert horpadtak az oldalai, kissé konkáv alakú. A horpadást megmérték és 0,92 méter.

Scientific Research Publishing oldalán egy publikációból (forrás lent):

"A Nagy Piramis homorúsága a stabilitáshoz szükséges befelé hajló pályákból származtatható"

"Absztrakt

A Nagy Piramis homorú jellege, hogy mind a négy lapja enyhén be van húzva a középvonala mentén."

Régi fényképen jól látszik:

[link]

Új fotón is:

[link]

Itt a formája sematikusan (az alsó a tényleges):

[link]

Ez a majdnem méretarányos ábrázolása, tehát nincs nagy horpadás rajta:

[link]

[link]

És a bicikli kereke is kör alakú.

[link]

#17

"Ez azért erős túlzás szerintem így mondva, mert akkor a geometrián kívül nincs bömb, nincs kerek, nincs kör és nincs téglatest sem. "

És képzeld, tényleg így van!

#18

"Talán kicsit elkapkodtad ahogy írtad. :) Nyilván érted."

Miért is? Mert szerintem meg nem...