A kétrés kísérletnél milyen kölcsönhatás van az elektron és a detektor között ami miatt eltűnik a hullám tulajdonsága?

Onnan tudja, hogy ütközik egy másik elektronhéjjal a detektorban, ahol általában egy részecskelavinát indít el, ami már megfigyelhető. Mivel az a másik részecske ismert helyen van, így logikus, hogy ott történt meg a kölcsönhatás.

A fotólemez multiplikációs faktora több ezerszeres, mely az előhívásnál érvényesül. Az elektronikus szenzorokkal is hasonló a helyzet.

Dehogy mágia.

Pedig egyszerű. Van a két résed, és tudni akarod hogy melyik lyukon megy át. Ezt hogy tudod megtenni, pl odateszel az egyik résre egy fotópapírt mondjuk, ami felet lesz ha átmegy rajta a részecske. Ezt jelenti hogy megfigyeled hogy azon a résen megy át a részecske. Na mármost itt valamit kell csinálnia a papírral hogy az fekete legyen, emiatt tudjuk hogy ah elektronnak ott kell lennie annál a résnél, vagy ha nem csinált semmit, akkor a másiknál. És mivel most már a helyzete határozott, emiatt nem kapsz interferenciát.

Ha odateszel egy olyan fotópapírt, ami mondjuk rossz minőségű, túl vékony, és az elektronok fele át tud menni rajta, úgy mintha ott se lenne, akkor ezt nevezzük adott esetben egy 50%os pontosságú detektornak. Most a részecskék felének ott van a detektor, a másik felének olyan mintha nem lenne ott. Emiatt amikor megcsináljuk a kétrés kísérletet sok részecskével, azt látjuk hogy az interferencia 50% halványságú.

Semmi mágia nincs ebben.

Nagyon pongyolaságra és tájékozotlanságra utalnak az eddigi válaszok. A dolog ennél sokkal méllyebb és sokkal összetettebb. Se időm se energiám kifejteni a választ. Helyette csak pár linket küldök :

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=v7RBDnpCeII

Azért utolsónak:

Azért arra gondolom te is rá tudsz jönni, hogy egy 1 órás fizika előadás, és egy gyakorikérdések.hu-s válasz kicsit más terjedelmű.

“Tájékozatlanságra utalnak”

Most szerinted jobb lenne abba belemenni, hogy pl a mérés az a kvantumállapot projekciója a mérőberendezés egy sajátállapotára. Amikor a kérdezőt ennyire nincs tisztában az alapokkal. Mert szerintem nincs sok értelme, sokkal hasznosabb szemléletesen elmagyarázni mit is jelent pl elektront megfigyelni. Az hogy konyhanyelven magyaráz el valaki valamit, az nem azt jelenti, hogy tájékozatlan lenne a témában.

Egyébként ha már előadásokat dobálunk fel, akkor takács gábor atomcsill előadásában is beszél erről.

@01:31

Akkor is szúrja a szememet az a fajta szakszerűtlen magyarázat. Nem fogok itt egy órányi előadásnyi szöveget leírni, de még mindenféle képletek nélkül egyszerűsítve sem korrekt úgy megfogalmazni, hogy simán a kölcsönhatás kötvetkezménye. A mérés következménye. A mérés alatt nem kimondottan csak azt értjük amit a deketor mér. Mérést elvégezhet egy arra kószáló porszem is például, amivel még ha csak elvileg is, de kinyerhetnénk ezt az információt.

A másik pedig, hogy ott van a részecske sem egy precíz megfogalmazás. Aki úgy személteti a részecskéket mint golyók az vagy nem ért hozzá vagy pedig egyszerűsített sematikus szemléltetést csinál ami sok esetben elég. Itt félrevezető ez a fajta szemléltetés. Nincs is helykoridnáltája se egy fotonnak se egy elektronnak sem, valószínúségi sűrűsége van, mondják megtalálási valószínűségnek is. (Ami a kvantummechanika szerint objektív véletlen azaz nincs oka) Milyen valószínűséggel hatna kölcsön a téridő adott pontján azt határozza meg ez a valószínűség.

A hullám részecske kettősség tulajdonsánál elmossa ezen tulajdonságát nagyon sok részecskéből álló objektum. Pl egy focilabda sosem fog hullám részecske kettősséget produkálni ahogy rugdossák a focisták. Mivel nagyon sok részecséből áll a focilabda nem is az a lényeg hogy az a sok néző meg kamera elvégzi a mérést, a temérdek levegő molekula, a temérdek foton mely visszaverődik a labdából meg amit kisugároz magából elvégzi a mérést.

A hullám részecske kettősség analógikus szemléltetése anekdotával Marx György professzortól származik. Csak fejből írom, így nem pontos idézet : "Nagy Sándor a hódító megállít egy lovaszekeret abból a célból, hogy a csomó pénzt kirabolja belőle, mivel megszimatolta hogy bank pénzét szállítja. Amikor elkezdi kifosztani csak papírfecniket lát ráírva valamiket. Nem érti hogy ezek mik. Valami zavaros dolgot magyaráz amit Nagy Sándor nem ért, hogy azok nem azok a pénzcímletek, hanem azok csak csekkek ..."

Amerikában a mai napig működik, hogy ír egy csekket és így fizeti ki a munkát, szállást stb.-t. Amikor átutalunk pénzt interneten akkor vezetkék nélkül vagy a vezetéken nem a száz forintosok mint kis kerek érmék csorognak át a tulsó félnek, hanem ezzel ekvivalens elektronikusan nyilvántarott szigorúan kontrollált tranzakciókezelő, adatbáziskezelő rendszeren keresztül történik egy átutalás. Amit mindenki manapság mindenki ért aki cselekvőképes felnőtt és nem valami a civilizációtól eldugott helyen nőtt fel. Valamilyen értelemben a pénz is ezzel analóg módon ilyen, mint a hullám részecske kettősség.

Abszolút jellemző, több mint 10 év alatt mindig ez van, ha valamihez nem értenek csak pontoznak, de ha érvelni kéne eltűnnek mert nem tudnak:

- de jure : "Hasznos számodra ez a válasz" szerint

- de facto : Hasznos számodra és/vagy tetszett-e és/vagy az önérzetednek eleget tett-e ... ez a válasz