Vegetatív idegrendszerünk dúcainak lehet-e saját tudatuk?

Abból indulok ki, hogy az agy sem más, mint egy túlburjánzott idegdúc. Az ízeltlábúaknak pl. dúcidegrendszerük van, több hasonló méretű dúccal, de ezek egyike, az agydúc, nagyobb a többinél, bár nem sokszorosan. Megoszlanak a vélemények, van-e, lehet-e tudata egy rovarnak. Mindenesetre nehéz elképzelni, van-e átmenet a tudattal rendelkező lény és egy biológiai robot között, de ez talán csak azért van így, mert egyedül a magunk tudatát észleljük belülről, és az mindig megvolt, mióta csak az eszünket tudjuk. (Bár mi van mélyalváskor?)

Lehet-e, hogy vegetatív idegdúcaink is rendelkeznek tudattal, csak nem tud róluk agyunk? Ahogy pl. a két elkülönült aggyal rendelkező sziámi ikrek se látnak bele az ikerpárjuk tudatába. Noha egymás finom izomrezdüléseiből megtanulnak nagyon jól következtetni, mit élhet át a másik, vagy pl. egyikük megijed, másikuk is kap az adrenalinból, de ettől még tudataik elkülönülnek.

Illetve mi van az olyan egyéneknél, akiknek agyát középen művileg kettévágták középen? Itt két külön egyén irányít egyetlen közös testet? De akkor a normál, alapból összedrótozott agyú emberekben is megvan ez a két fél-én, csak annyira megszokták egymást, és olyan jól kooperálnak, hogy nem is jut eszükbe, hogy ketten vannak? (Mondjuk néha én is el tudok vitatkozni magammal ilyen és más tudományos kérdéseken. :-)