Ha kicserélnénk Finnország és a Kongói Demokratikus Köztársaság teljes lakosságát, mennyi idő (hány generáció) kellene ahhoz, hogy a bőr pigmentáltsága az új élőhelynek megfelelő legyen a populáció túlnyomó részében?

Változhatna a bőrszín, persze függ azért a körülményektől is. Kb. 26-19 ezer éve érkeztek először emberek (a későbbi őslakosok) Amerikába Északkelet-Ázsiából, valószínűleg viszonylag világos bőrszínnel. Az Egyenlítő környékén mára elég sötét bőrszín alakult ott is ki (igaz, nem olyan sötét, mint például Afrikában).

[link]

[link]

Az Egyenlítő környékén nyilván előnyt jelent a sötétebb bőr az UV elleni védekezés miatt, míg a sarkvidékeken a sötét bőr pont hátrányos lehet, hiszen a D-vitamin hiány kockázatát növeli.

Ugyanakkor (ahogy a 2. válaszoló is utalt rá) a mai civilizált virágban ezek a hatások már nem biztos, hogy olyan erősen érvényesülnek. A D-vitamint tudjuk mesterségesen pótolni, és az UV ellen is tudunk védekezni, illetve a bőrrák szűrése, kezelése is fejlődik. Szóval nem biztos, hogy a mai civilizált világban ezek már olyan jelentős változásokat okoznának.

Azt, hogy pontosan hány generáció kéne, ennyi adat alapján nem lehet megmondani. Minimum ismerni kéne a pontos körülményeket, de még úgy is inkább csak becslés volna tehető.

"A populációt tekintsük ideálisnak"

Inkább ne, mert ideális populációban nincs evolúció, szóval úgy nem sok értelme volna a kérdésnek.

"A folyamat sebessége mindkét helyen egyforma lesz?"

Valószínűleg nem. Mondjuk konkrétumot itt is nehéz mondani. Én arra tippelnék, hogy a bőr világosodása lassabb (hiszen D-vitamint más forrásból is lehet nyerni), de ez inkább csak tipp.

#2

"A hidegebb éghajlaton a sötét bőrszín (szerintem) nem jelent hátrányt"

Tudtommal a D-vitamin hiány miatt jelent. (De még ha nem is jelent, akkor is van rá esély, hogy kivilágosodik a mutációk és a sodródás miatt.)

Abban igazad van, hogy az evolúció véletlenszerű mutáción alapul, és így más adaptáció is kialakulhat a sötét bőr helyett. De azért valószínűleg a bőr besötétedne (ha a civilizáció hatásai nem kompenzálják az erős UV-t), hiszen erre láttunk már példát (az amerikai őslakosoknál, amiről írtam a válaszom elején).

afrikai mértékű napsugárzás mellett elegendő D-vitamint termelnek sötét bőrszín esetén is

európai körülmények közt meg elvileg szedniük kell a D-vitamint kábé télen-nyáron.

Azt hozzá kéne tenni a feltevéshez, hogy agyilag mindenki visszaesett az őskőkor elmeszintjére. Ugyanis a mai, megokosodott, fedél alatt élő, textilben mászkáló ember már ezer módon kivédi a természet szeszélyeit, és nem hagyja, hogy az éghajlat szelektálja, mint tavaly a nyírfákat... Spontán mutációk és szelekciók (értsd: tizenhatot szül, kettő éri meg a felnőtt kort) nélkül nincs változás.

Egyébként szerintem nagyságrendileg tízezer évben mérhető a válasz. Annyi idő alatt biztos megvan. Miért? Mert ezt az elméleti kérdést már lejátszotta a valóság. Tízezer éve Eurázsia javát még jég lepte, utána lepte el a területet az a népesség dél felől, amit ma ismersz. Előtte a klasszikus nordikus, balti kinézet egész egyszerűen még nem létezett, az örökké felhős klímán szelektálódott. Pl. a világos szem is vissza van vezetve egyetlen valakiben történő mutációra. Mit tudom én hány ezer éve volt, tessék utánaolvasni, és akkor kiderül az efféle dolgok elterjedéséhez mennyi idő kell.