A meleg levegő akkor is felfele száll, ha tökéletesen el van keveredve a hideg levegővel?

#8

Értem mit írsz, és nyilván lehet így ezt a kifejezést használni. (Mondjuk én még nem találkoztam vele.) De ez elég egyértelműen nem ugyanazt jelenti, mint a klasszikus értelemben vett hőmérséklet (hiszen azt részecskék halmazára definiálják, például pont a részecskék energiájának eloszlása alapján). Gondolom nem véltelenül írtad te is a részecske kontextusban következetesen idézőjelbe...

Egyébként elég sok egyetemi oldalon írják, hogy az atomoknak hőmérséklete. (Vagy legalábbis általában nem értelmeznek ilyesmit. Ami persze önmagában nem jelenti, hogy ne lehetne kiterjeszteni a fogalmat valahogy atomokra is. De én nem találkoztam még ilyennel. Esetleg mutatnál példát?) Például:

"The atoms do not themselves have a temperature. "

[link]

"Usually an individual atom doesn't have a definite temperature."

[link]

A levegőben az anyagi részecskék sebességeloszlása – statisztikus fizikai alapokon – egy haranggörbét követ. Te most egy kétpúpú görbét vártál attól, ha a hideg és a meleg levegőt teljesen összekeverjük. De nem ez lesz, mert egyből impulzust cserélnek a részecskék.

Valami hasonlót mégis meg lehet csinálni, éspedig ionizált gázban, villamos térerővel állandóan fenntartva a töltött részecskék energiatöbbletét a semlegesekéhez képest. Pl. ívkisülésben. Ott valóban jellemezhető eltérő hőmérsékletekkel az atomok, a kationok és az elektronok sokasága.

#12 (22:48) - és íme, egy sületlen kérdésből eljutottunk a nem izotermikus plazma fogalmáig!

:-)

A gyakorikérdések oldal a magyar kultúra megmentője - Kossuth díjat a megalkotóinak!