Milyen előnyökhöz jutott a mitokondrium a bekebelezésnél?

stabil környezetet, plusz védelmet a ragadozóktól?

de egyébként a dolog nem így működik.

#3

Hát, ha valamit bekebeleznek, annak általában nem sok beleszólása van a dologba.

"1: hogy működik?"

fordítva.

a természet (mutációk révén) folyamatosan hülyeségeket csinál. azok a mutációk maradnak meg, amik nem okoznak túl nagy bajt. aztán majd valamikor és ez is szerencse dolga, esetleg előnyt jelentenek és akkor elterjednek.

a példa kedvéért:

vegyük a laktóz intoleranciát. konkrétan azt, hogy egyes emberek (európai kultúrkörben kb. 30%) nem tudják megemészteni a tejet, mert hiányzik hozzá egy enzim. ez az enzim a laktáz enzim és a tejcukor (laktóz) lebontásáért felel.

ha egy kicsit belegondolsz, semmi értelme annak, hogy a laktáz enzim felnőtt korban aktív legyen. (az embert leszámítva) senki nem eszik (iszik) tejet felnőtt korban. fölösleges energiapazarlás előállítani. és egyébként ez is a helyzet, olyan populációkban, ahol nem fogyasztanak tejet a laktóz intolerancia aránya akár 90% is lehet. azaz van 10% mutáns, akinek a szervezete csinál valamit, ami tök felesleges, de nem okoz akkora gondot, hogy kiszelektálódjon.

ez a mutáció több tízezer, százezer éve velünk van és pont semmi jelentősége nem volt.

aztán kezdtünk állatokat tartani, konkrétan egy olyan gépet (tehén), ami a kb. ehetetlen fűből magas tápértékű dolgot (húst) állít elő. aztán megjött az első éhínség (meg a utána a többi), ahol előnybe kerültek azok, akik meg tudták inni a tejet és így nem kellett levágniuk a kaja-csináló gépet.

(fun fakt: a hagyományos technológiával készülő sajt a tej emészthető változata azoknak, akik egyébként nem tudják meginni a tejet)

mára meg már az a meglepő, ha valaki nem tudja meginni a tejet.

mármint neked, mert, világviszonylatban kb. 65%, Észak-amerikai indiánok között 80%.

lehet arról értekezni, hogy a laktáz enzim felnőtt kori termelése milyen előnyökkel jár, csak ennek éppen semmi köze nincs a dolog létrejöttéhez. az csak úgy sikerült.