Léggömb tömege?

Ahogy a vizipik mondja: Minden vizbe martott test a sulyabol annyit veszt amennyi az altala kiszoritott viz sulya.

Ez termeszetesen levegore is igaz.

A merleg az sulyt mer, nem tomeget, ezert a fenti mondokatvalkalmazva rajohetunk, hogy ha a leggomb terfogata eppen 1m3, akkor annyi sulyt veszt mint az altala kiszorittot levego sulya, vagyis a merlegen csak az 50g-nak megfelelo sulyt fogjuk merni.

Ha a leggomb terfogata kisebb mint 1m3 (peldaul a leggomb rugalmassaga miatt), akkor a leggomb kevesebb sulyt veszt es igy a merlegen tobbet fog nyomni. Persze nem 1343g-ot, mert azt akkor mutatna, ha a kozel 1 kilonyi levego elhanyagolhatoan kicsi terfogatban lenne osszesurusodve, de minden esetre 50g-nal valamivel nagyobb erteket mutatna a merleg.

Pedig Archimédesz éppen egy kádba csobbanáskor kiáltott fel: Heuréka! Megtaláltam! a megoldást.

Vannak a newtoni törvények, amelyek az erő tömegre gyakorolt hatásáról szólnak. Egy testnek van tömege, amit többek között kg-ban adunk meg. Ez a tömeg mértékegysége. Ha a testre erő hat, akkor a test gyorsul. Mindaddig, amig tud. Amikor eléri a mérleg lapját, nem tud tovább gyorsulni, mert a mérleg azzal azonos erővel hat rá, mint amekkorával ő a gravitációs erő hatására. Ha a mérlegre rovátkákat (amiket megszámolva mennyiséget kapsz) teszünk, akkor leolvashatsz egy értéket, ami egy erő értéke, és nem tömegé. F = m*g, ha CGS (MKS) rendszerben adod meg, akkor világosan látszik, hogy ebben éppen 9,81-szer nagyobb értéket kapsz a tömegnél, ugyanis ekkora a "g" érték a földfelszínen. És ez lesz a súly, ami tehát erő mértékegység, szemben a tömeg mértékegységével. Az más kérdés, hogy a hétköznapokban ezt kerekítve, kilopond helyett kilogrammnak mondjuk, sajnos ebből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy súly vagy tömeg egyre megy. Ennyi erővel mondhatnánk, hogy a fény meg energia ugyanaz, hiszen a fény mennyiségét jellemezhetjük azzal az energiával is, amelyet hordoz.