Ha a dínók csontvázait megtalálják, akkor az ősemberekét miért nem?

Csontokat nem találnak, azok viszonylag rövid idő elteltével elbomlanak, megsemmisülnek.

Amiket találunk, azok már nem csontok, hanem fosszíliák, konyhanyelven megkövesedett csontok, azok már kibírják az idő vasfogát, akár millió éveket is, de a fosszilizálódáshoz megfelelő körülmények kellenek.

Bővebben:

[link]

az ősemberek csontjait is megtalálják, itt Magyarországon is vannak ismert leletek (Vértesszőlős, Subalyuk, igaz nem ősember, de a Rudapitechus Rudabányáról). Illetve a világ számos pontjáról ismertek Homo erectus, Neander-völgyi leletek. Vagy például ott van a világhírű Olduvai-hasadék, ahonnan az Australopitechus maradványok kerültek elő.

Azért van kevesebb, mert az elhullott egyedek kis része válik fossziliává. Emellett az emberfélék evolúciója 3 millió éve jár külön utat, ezzel szemben a dínók több mint 100 millió évig uralták a bolygót, ezalatt nagyságrendeggel több maradványuk halmozódott fel

Az ősemberek csontjait is megtalálják. Sőt még táborhelyeket, nyílhegyeket, pattintott kőeszközöket is.

Nem is értem a kérdést.

Megtalálták.

Idén láttam azok koponyáit is a basel-i természettudományos Múzeumban.

azért ez nem ilyen egyszerű

csak a példa kedvéért:

T-rexből hozzávetőlegesen 2,5 milliárd egyed élhetett a földön.

kevesebb, mint 50 db teljes (fosszilizált) csontvázat találtak.

Egy kis kiegészítés a korábbi válaszokhoz: fajunk létrejötte és fejlődése az Australopitechus-félék megjelenésétől kezdve dokumentált csontleletekkel. Azonban ezt megelőzően volt egy több milló éves időszak, amelyről feltételezhető, hogy a korai emberfélék már elváltak az emberszabású majmoktól, azonban ebből az időszakból semmilyen emberszabású csont-fosszília nem áll rendelkezésre. Senki nem tudja, hogy hol éltek és milyenek voltak az elődeink ebben a korszakban.

Az egyik lehetséges magyarázat:

[link]

Kérdező a kérdés valóban tárgytalan. Vélhetően nem sokat foglalkoztál ilyenekkel, bár az is igaz, hogy a populáris filmek és média tartalmak a dinoszauruszokat inkább horror filmhez hasonlóan mutatják be, semmint egy komplett életteret, élővilágot a növény és állatvilág sokféleségével, éghajlatával együtt.

A dinoszauruszok leletei meg valóban nem a valódi csontok, hanem fosszíliák. Olvasd el talán amit már linkeltek neked. A fosszília röviden egy "természetes öntvény", mivel az idők során a csont anyaga kimosódik és ásványokkal cserélődik ki. Van itt is kivétel, de ritka. Próbálnak mindig szerves maradékot keresni, mert hátha és abból dns-t is tunának kinyerni. Itt egy cikk amiből idézek ami idevág.

American Museum of Natural History (vagyis Amerikai Természettudományi Múzeum)

"A múzeumban látható "dinoszaurusz csontok" egyáltalán nem csontok. A megkövesedés folyamata során az ősi állatcsontok kőzetekké alakulnak."

"Hogyan lesz valamiből kövület?"

"A kövületesedés legáltalánosabb folyamata akkor következik be, amikor egy állatot röviddel elpusztulása után üledék, például homok vagy iszap betemeti. Csontjait üledékrétegek védik a rothadástól. Ahogy a test lebomlik, minden húsos rész elhasználódik, és csak a kemény részek, mint a csontok, fogak és szarvak maradnak el. Évmilliók során a közeli kőzetekben lévő víz körülveszi ezeket a kemény részeket, és a vízben lévő ásványok apránként pótolják őket. Amikor az ásványok teljesen felváltották a szerves szövetet, az eredeti példány szilárd kőzetmásolata marad."

(Ha nem túl jó az angolod, akkor: 1.angol oldal megnyit chrome böngészőben, 2. jobb klikk egy üres területen, 3. oldal fordítása)

[link]

Miért taláunk kevesebb emberi maradványt, mint dinoszauruszokét? A válasz lényegében többrétű és számos oka is lehet. Nem tudhatjuk, hogy az ősi emberek között mennyire volt gyakori a hamvasztás, és ha többnyire hamvasztottak, akkor nem is marad meg a csontváz. Pont ezért a temetkezések egyáltalán nem biztos, hogy jól mutatják az akkor társadalmat és népesség populációt sem. Ott van az is, hogy a dinoszauruszok populációja jóvan nagyobb is volt, mint az embereké ami szintén egy oka a leletek arányainak.

A lényeg, hogy a csontokban lévő szerves anyagok elbomlanak és többnyire pár tízezer év alatt ásványokkal cserélődnek ki, de vannak kivételes esetek és tudnak kinyerni dns-t belőle. Néha megmarad valami, de azok is max 1-2 millió évesek. Gyapjas mamut fagyott teteméből kinyerták már mamut genom 70-80%át.

( [link] ) Vagy sikerült 700 000 éves ló genomját is kinyerni. ( [link] )

Ez szintén egy jó leírás a fosszíliákról:

[link]