Egy ásvány keménysége nem csökken a hőmérséklet emelésekor, ha az kristályos; és nem éri el az olvadáspontját?

A jég keménysége például változik a hőmérséklettel, olvadáspont alatt is.

A kristályos anyagokban a kötések ugyanolyanok azaz ugyanakkora energia kell a felbontásukhoz, míg az amorf anyagokban ez nem így van. Egy adott hőmérsékleten a hőmérsékletből származó egy részecskére jutó energia nagyságát a Boltzmann eloszlás írja le és ebből látható hogy az nem egyenletes ami megbonyolítja a helyzetet.Ha ezt nem vesszük figyelembe első körben akkor azt lehet mondani, hogy a kristályos anyagoknál ahogy melegítjük őket egyszer csak az egy részecskére jutó energia eléri azt az értéket hogy a kötések felszakadnak és az anyag folyékony lesz. Az amorf anyagokban ahol a kötési energia több száz féle értékű lehet ha a hőmérséklet eléri azt az értéket ahol a legkisebb energiájú kötés felszakad akkor az anyagban jelentős számú kötés felszakad és ettől bár folyékony még nem lesz de elkezd"puhulni".

Igen, megeshet, hogy így van. Anyagfüggő, hogy melegítés hatására áll-e be változás a kristályszerkezetben az olvadáspont alatt is és hogy az van-e bármilyen hatással pl. a keménységre.

Több fémnek vannak úgynevezett allotrop módosulatai, amelyek adott hőmérsékleten alakulnak át egymásba, fázisváltozásra jellemző módon (például nem melegszik/hűl a fémdarab, amíg a teljes fémdarab át nem alakul).

A legtöbb fémnek már párszáz fokon is drasztikusan csökken a keménysége szilárdsága.