Az, hogy a Hold keringési és forgási ideje megegyezik, nem azt jelenti, hogy igazából nem is forog, csak egy irányba "néz" mindig?

Itt megnézeted (bal illusztráció):

[link]

"Ha nem forogna, akkor nem csak az egyik oldala látszódna a Földről. "

Ez igaz amúgy, ha az egész bolygóra értelmezzük. Ha a bolygónak csak egy bizonyos felszíni pontjára (egy ember nézőpontjára), akkor onnan kábé eldönthetetlen lenne, hogy kötött tengelyforgású-e, vagy egyáltalán nem végez forgómozgást. Ennek eldöntéséhez ennek a valakinek el kellene utaznia egy kicsit távolabbra a városából, hogy lássa a különbséget.

Viszont, ha megkéred egy keleti-nyugati irányban távoli országban (mondjuk USA, vagy Japán) élő ismerősödet, hogy fotózza már le neked a Holdat, akkor abból egyértelműen eldönthető. Mert nem forgás esetén ugyan ők is mindig ugyanazt az oldalát látják a Holdnak, de más oldalát, mint mi. Kötött tengelyforgás esetén viszont az egész földfelszínről ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak, tehát az USA-ban is és Japánban is ugyanazt, mint itt Magyarországon.

Nézzük, hogyan oldotta ezt meg a jó Verne Gyula:

Voltak jóindulatú, de kissé csökönyös emberek, akik nem tudták rögtön megérteni, hogy ha a Hold mindig ugyanazt az arcát fordítja a Föld felé, amikor körülötte kering, hogyan fordulhat meg ugyanazon idő alatt saját maga körül is. Ezeknek az újságok azt felelték: "Menjen az ebédlőbe, és járja körül az asztalt, de úgy, hogy állandóan a közepét nézze; mire befejezi körsétáját, saját maga körül is tett egy fordulatot, hiszen a szeme a szoba minden pontján sorjában végigfutott. Nos, kérem! Az ebédlő az ég, az asztal a Föld, ön pedig a Hold!" És a hitetlenkedőket meggyőzte ez a pompás hasonlat.