A sósvíz elektrolízisével lehet sósavat illetve nátrium-hidroxidot előállítani?

Egyszerű elektrolízisnél a klórgáz visszaoldódik a lúgosodó oldatba, és egy hypó szerű löttyöt kapsz.

Iparban a klóralkáli elektrolózisinek kék formája van:

A higany katódos, ahol a nátriumot kil lehet elektrolizálni a vízből, mivel amalgámot képez a higannyal. Aztán a higanyból egy külön térrészben ki lehet nyerni a nátriumot, mint NaOH.

Ez manapság elavult kínosan nem könyezetbarát technikának számít.

A másik a membrán elektrolízis, ahol egy ionszelektív membrán elválasztja a két elektródot, így nem fed át a hidroxidos és az aktív klóros térrész.

Lehet de nagyon macerás, mivel jelentős mennyiségű hipoklorit képződik, valamint egy ilyen cella nagyon korrozív így speciális elektródát igényel. De lehet úgy manipulálni az elegyet, hogy jelentős mértékű klórgázt adjon le. Ez elérhető az elektródák méretének és a hőmérséklet manipulálásával, valamint diafragma használatával. Az így kapott klórgázt pedig el lehet nyeletni tiszta vízben.

Viszont egy ilyen cella elég veszélyes, mivel magasabb áramsűrűségen és hőmérsékleten jelentős mennyiségű klorát/perklorát is képződik, ami nagy mennyiségben robbanásveszélyes.