Földünkön hol, melyik régióban a legszárazabb a levegő? Ez ott kb. hány százalékos (abszolút / relatív) páratartalmat jelent?

#10 Kedves Kérdező, az első válaszban ott a megoldás, lentebb el is magyaráztuk, hogy miért.

Ha még mindig nem jött át, akkor megpróbálom kicsit szájbarágósabban:

Ugyanannyi vízpára melegebb levegőt kisebb százalékban telít, azaz a melegebb levegő több vízpárát tud magában tartani. Amikor a lehűlő levegő eléri a relatív 100%-os páratartalmát (ezt harmatpontnak is nevezik), tovább hűlve a 100% feletti rész halmazállapotot változtat, és vízcseppek formájában kicsapódik, azaz a hidegebb levegő már nem tud annyi párát megtartani magában és leadja azt.

A Mollier h-x diagram szépen mutatja, hogy milyen hőmérsékletű levegőben mennyi pára mekkora relatív páratartalomnak felel meg.

Például a -15°C-os levegő kb 1 gramm párát képes megtartani köbméterenként, míg a +15°C-os levegő kb 12 grammot, a +25°C-os meg 22 grammot. Vagy ha így jobban tetszik, akkor a 100% relatív páratartalom +25°C-on 22 gramm vizet jelent köbméterenként, +15°C-on már csak 12 grammot, míg -15°C-on már csak 1 grammot.

Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb párát képes megtartani. -35°C körüli levegőben már csak tized grammokról lehet szó, többet fizikailag nem bír megtartani.

Szóval minél hidegebb helyen vagy, annál kevesebb pára lehet a levegőben. A meleg sivatagokban (bármennyire is csapadékmentesek) biztosan több lesz a pára, mint a sarkkörön túl.

Nem érted jól. Kétféle páratartalom létezik: relatív és abszolút. Az abszolút azt mondja meg, hogy hány darab vízmolekula van egységnyi térfogatú levegőben. Nagy hidegben nagyon nagyon kevés vízmolekula tud a levegőben maradni, ami alacsony abszolút páratartalmat eredményez.

A relatív páratartalom azt adja meg, hogy egységnyi térfogatú levegőben hány darab vízmolekula van ahhoz képest, amennyit az adott hőmersékletű levegőben maximálisan lehetne. Nagy melegben nagyon sok vízmolekulát képes lenne elbírni a levegő, így ha ennek ellenére mégis kevés van belőlük, akkor a relatív páratartalom alacsony lesz.

Ezért van, hogy a legalacsonyabb abszolút páratartalom az Antarktiszon, a legalacsonyabb relatív páratartalom meg a Szahara belsejében van.

#16 Nem érted, az abszolút páratartalmat nem %-ban mérjük. Ott egyszerűen azt mondjuk, hogy egy köbméter (vagy inkább egy kilogramm, mivel a hőmérséklettel a térfogat is gyorsan változik) levegő mennyi vizet képes felvenni. A relatív páratartalom az már valóban %, mert azt mondja meg, hogy az adott hőmérsékleten fizikailag lehetséges maximum (ezt jelenti a 100%) hány százalékát tartalmazza.

Az Antarktiszon uralkodó hidegben néhány tizedgramm víz lehet köbméterenként. Ha hűl a hőmérséklet, akkor ez a kicsi mennyiség is valószínűleg 100%-os relatív páratartalomnak felel meg és folyamatosan ki is csapódik hűlés közben az a mennyiség, amit már nem képes a levegő megtartani (bár mivel ez már nagyon kevés víz, ezért az eredmény nem lesz látványos). Ha melegszik, akkor viszont a relatív páratartalom nagyon gyorsan fog csökkenni, mivel a hőmérséklet emelkedésével a levegő exponenciálisan több vizet tudna felvenni.

Na, megnéztem neked. -50 fokon a levegő maximum 0.06 gramm párát bír el köbméterenként, -70 fokon már annak is csak a tizedét.

A Szaharában 2% köré tud süllyedni a relatív páratartalom, ami +50 fokos hőmérsékleten köbméterenként szűk 2 gramm pára.

A trópusi 35 fokos, 100% relatív páratartalmú levegőben pedig 40 gramm víz van köbméterenként.