Röppálya kiszámítás mennyire nehéz probléma?

A számítást már célprogramokkal végzik rutinszerűen.

De ahhoz - hogy kiszámolj valamit - bemeneti adatok kellenek, amit csak high-tech obszervatóriumokkal és kellő időbeli befektetéssel lehet megszerezni!

Egyrészt ahogy az első válaszoló írja, a pálya számításához pontos adatok kellenek.

A másik nehézség, hogy nem csak a Nap hat az égitestek mozgására. Ha így lenne, a Kepler-törvények alapján nagyon könnyű volna a számítás. Ugyanígy, ha egy azsteroida nem kerül túl közel egy nagyobb égitesthez (főleg bolygóhoz), akkor hosszútávra is viszonylag pontosan megjósolható a mozgása. Ha viszont közel kerül egy bolygóhoz, az el fogja téríteni a páylájáról. Ez viszont nagyban függ attól, pontosan ilyen közel, és milyen irányból repül el mellette. Ennek az ismeretében már kis pontatlanság is nagy pontatlanságot fog okozni a későbbi pálya meghatározásában. Azaz a rendszerünk kaotikus lesz.

Például az Apophis 2029-es földközelségének legkisebb távolságát 3,4 km pontosággal meg tudják mondani, de ez a kis hiba is akkora bizonytalanságot okoz a későbbi becslésekben, hogy a későbbi földközelségeket már csak bő 100 ezer km pontossággal tudják megjósolni.

[link]

Kézzel akkor lehet elvégezni, ha arra az objektumra, aminek a pályáját számítanánk, összesen egyetlen másik objektum hat. Minden más esetben számítógépes célprogramok végzik. Mint fentebb leírták, döntő a mérés, vagyis korábbi pályaadatok meghatározása.

Mivel egy aszteroida a naprendszerbe érve az összes bolygó és holdjaik gravitációs hatásait elszenvedi, plusz a nap gravitációja, így egy rendkívül bonyolult iterációs eljárást kell elvégezni. Egy ilyen számítás a hatásoktól függően kétféle eredménnyel járhat. Az iteráció konvergens eredményt ad, ekkor egy számítás eredményét összevetve egy olyannal, ahol további adat áll rendelkezésre, utóbbinál pontosabb eredményt kapunk. Másik eset, az iteráció divergens eredményt ad, mert a kis hibából az iteráció nagy hibát csinál, ekkor további adat hozzávételével az eredmény nem javul, sőt romlik.

Ennyi (ráadásul mozgó) test gravitációs hatásait csak olyan modellel lehet kezelni, amelynél az iteráció nem konvergens (mert nem tudtunk minden hatást figyelembe venni - így a hibák halmozódnak)