Miért a Karib térségben és Kelet-Ázsia környékén vannak a pusztító hurrikánok?

Ciklonok sok más térségben is kialakulnak, de ritkán erősödnek hurrikánná. A déli félgömbön részben azért, mert nem húzódik elég délre a trópusi összeáramlási zóna. Ez az a térség, ahol az északról és délről fújó szelek összeáramlanak, és erős feláramlások jellemzőek. Ennek az elhelyezkedése évszaktól függ, többé-kevésbé követi a szoláris egyenlítőt (azt a szélességet, ahol a Nap pont a fejed fölött delel), mivel azonban az északi félgömb a több szárazföld miatt melegebb, ezért valamelyest északabbra van annál. Így még a déli félgömb nyarán is inkább csak az Egyenlítő, vagy attól alig délebbre található. Itt meg nem elég jelentős a Föld forgásából fakadó Coriolis-erő hatása, hogy hatalmas forgó ciklonok alakuljanak ki. Másrészt a déli félgömbön hatalmas magaslégköri szelek fújnak, amik miatt nem tud elég tartósan fennmaradni a ciklonon belüli feláramlási centrum.

India nagy részét azért nem éri hurrikán, mert az Indiai-óceán északi félgömbre eső része nem túl nagy, így viszonylag korlátozott az a térség, ami kellően távol esik a kontinenstől és kialakulhatnak tájfunná erősödő trópusi ciklonok, valamint így az általuk bejárható pályák lehetősége is elég szűk (Bangladest érik általában).