A szobanövények a felvett víz hányad részét párologtatják el álltalában?

Az függ a növény aktuális életszakaszától, pl mennyire növekszik, vagy éppen terem-e, ugyanis ezek során vizet épít be (új sejtek, stb.)

Vannak gyorsabban és lassabban növekvö növények, itt is eltérések vannak közöttük.

Alapvetöen azonban elég nagy részét párologtatják el, általában ettöl függ a vízfelvételük is. Pontos adatot sehol nem találtam, de linkelek néhány jegyzetet:

[link]

[link]

[link]

[link]

Egy középiskolai feladatlapon ez szerepel: "hiszen a talajból felvett víz 90%-a a leveleken keresztül párolog el."

[link]

A légzésük során nagyon sok vizet veszítenek.

A pozsgások/kaktuszok tudnak azthiszem olyat, hogy időben különválasztják a fotoszintézis légzéssel járó szakaszát, és áttolják éjszakára, amikor hűvösebb a levegő.

#2

A fotoszintézisnek nincs légzéses szakasza. Fény- és sötét szakasza van, ahol a co2 -t megköti.

[link]

'11:35

Az lehet, de ha világos és sötét szakaszként utalok rájuk, felmerűl a kérdés, hogy mi köze van a fénynek a légzéshez.

Gondolj bele kérdező milyen kicsit nő a növény (össztömege) és ezalatt mennyiszer és mennyi vízzel kell megöntözni.

A növekedéshez a co2 -t felveszi és csekély mennyiségű víz meg némi ásványi sók hozzájárulásával többnyire cukrokká majd keményítőkké és cellulózzá alakítja. Ez az átalakítás biztosítja a növény össztömegének a növekedését.

A sok víz pont ahhoz kell neki hogy a földjéből a levelekig feljusson az a kevés víz és ásványi só amire szüksége van. Vagyis hogy ez a kapilláris áramlás meg ne szakadjon. De a feljutó sok felesleges vizet el is kell engednie, és mivel amúgy is lélegeznie is kell mert a co2 úgy fog bejutni és a keletkező O2 úgy jut ki belőle ezért a párolgással ereszti el a fölös vizet.

Ha hőforrás közelében vagy nagyon melegben van akkor még a túlmelegedés ellen is párologtat tehát felgyorsultan.

Mindent egybevetve ahogy #1 is írja, a felvett víz 90+ % -a párolgással távozik és nagyon kicsi része ami valóban hasznosul és végleg beépül.

Valamennyit tárol is a kémiai folyamatokhoz és hidratáltsághoz.

A kiépülő "új" részek pl levelek igénye is részben ilyen jellegű tárolás is. Tehát még a felhasznált 10% -on belül is kevesebb az ami véglegesen megkötődik és több ami tárolódik és benne van mint "reakcióközeg".

Növényekkel párátlanítás? Ez nekem új, tudnál linkelni ilyet?

Ha én ezt tudtam volna… a ház kis túlzással tele van mindenféle növényekkel, mégsem száraz a levegő. Sőt, az akváriumos szobában kimondottan párás (az akváriumok miatt) ugyanakkor egy halom növény van mégis volt már meggyűlve a bajom a penészedő sarkokkal/ rosszul szellőző falrészekkel 🤷 Szóval nem tudom mit olvashattál de szerintem is hülyeségnek hangzik növényekkel párátlanítani. Illetve van pár faj ami nem igényel talajt hanem kb mindent is a levegőből vesznek fel, nekik talán van valami minimális páraelvonó hatásuk. Már ha jól tudom.

#4

Igazából nem sok. A biológiában légzésnek konkrétan az oxigén felvételét-felhasználását különbözö folyamatokban és co2 termelését nevezik.

A fotoszintézisnél is egyszerü szétválasztani a két szakaszt, fényszakaszban energiatermelés és raktározás történik a fényenergia segítségével, sötét szakaszban pedig ezen energia felhasználásával CO2 felhasználása mellett cukortermelés.

Jobban nem megyek bele, csak bonyolítja a helyzetet, aki akar talál kimerítö leírást róla.

Ez alapján a cikk alapján a növény mindössze a felvett víz 1-3%-át nem párologtatja el.

[link]

(És ahogy az 1. válaszoló írta, ez nyilván függ a növény élettani állapotától is.)

#2

"A pozsgások/kaktuszok tudnak azthiszem olyat, hogy időben különválasztják a fotoszintézis légzéssel járó szakaszát, és áttolják éjszakára, amikor hűvösebb a levegő."

Ezek a CAM növények (valóban ilyenek például a kaktuszok is). A szén-dioxid megkötést végzik éjszaka, négy atomos karbonsav formájában raktározzák, majd nappal felszabadítják, és akkor normálisan tud végbemenni a fotoszintézis zárt gázcserenyílásokkal.

A növények esetében a légzés alatt a sejtlégézést (= biológii oxidáció), illetve esetleg az ehhez kapcsolódó gázcserét szoktuk érteni, ezért volt a válaszod kicsit félreérthető.

#4

"Az lehet, de ha világos és sötét szakaszként utalok rájuk, felmerűl a kérdés, hogy mi köze van a fénynek a légzéshez."

A fentiek alapján semmi. :)

#5

"De a feljutó sok felesleges vizet el is kell engednie, és mivel amúgy is lélegeznie is kell mert a co2 úgy fog bejutni és a keletkező O2 úgy jut ki belőle ezért a párolgással ereszti el a fölös vizet."

Nem csak azért adja le a vizet a levelében a növény, mert feleslegben van ott. Magának a farészben történő folyadékszállításnak a fő halytóereje a párologtatás. Tehát a növények szüksége van a párologtatásra. Ha ez nem tud végbemenni, akkor a növények gyakran energia befektetéssel préselik ki a vizet a leveleikből (ezt nevezik guttációnak).

#6

:o Elég érdekes elképzelés, mivel a növények párásítani szokták a levegőt. (Maximum azt tudom elképzelni, hogy olyan növnyek csökketnhetik valamelyest a levegő páratartalmát, amelyek onnan veszik fel léggyökerekkel a vizet, mint egyes trópusi fán élő orchideák. De azok meg olyan irgalmatlan magas páratartalmat igényelnek, hogy aligha lehetnének hatékonyak a levegő párátlanítására.)