Az ember alkotta definíciók eredendően nem "igaziak"?

A definícióval azt írjuk le, egy-egy fogalom alatt mit értünk. Azonban egy adott szavon bármit érthetünk, azaz bárhogyan lehet definiálni. Így nincs értelme a definíció igazságtartalmáról beszélni. Ha két ember máshogy definiál egy fogalmat, nem lehet azt mondani, hogy az egyik definíció igazabb, mint a másik. (Az lehet, hogy praktikus szempontból jobb, mint a másik, ezért is változnak, fejlődnek a definíciók is.)

A vírusos példád nagyon jó erre. Ugyanis nincs abban egyetértés, hogy a vírusok élőek-e vagy sem. Egyes kutatók annak tekintik őket, mások nem. (Talán az utóbbiak vannak többen. Sokszor azt is mondják, hogy az élő és élettelen határán állnak.) Attól függ, hogy melyik csoportba soroljuk a vírusokat, hogy az élet melyik definícióját használjuk. Természetesen a vírusok semmiben nem lesznek mások attól, hogy mi élőnek nevezzük őket vagy sem. Ez a kérdés sokkal inkább arról szól, hogy mi mit értünk az élő fogalma alatt. A világ nem lesz más attó, ha megváltozik az élet definíciója, de nekünk segíthet abban, hogy jobban megértsük a viág működését.

Szükségunk van a fogalmakra, hogy gondolkozni tudjunk a világról, akkor is ha sokszor nehezen deffinialhatok pontosan.

Jó példa a faj fogalma is. Fajokra osztjuk az élövilágit pedig nem lehet éles határt huzni a fajok közé se sok esetben.

Ha egy asztalból kivágunk egy kis darabot, az attól még asztal marad? Ha egy focilabda nagyságú lyukat vágunk bele, akkor is asztal marad? Ezt a vagdosást addig folytatjuk, amíg attól szét nem esik az asztal és/vagy felismerhetetlen nem lesz. Nincs éles határ, hogy mit hívunk asztalnak, és mit nem.

Vagy ha egy mély tálat képzeletben folyamatosan kiegyenesítenél, hol húzod meg a határokat, hogy hol számít tálnak, majd levesestányérnak, sima tányérnak, tálcának?

Majdnem az összes fogalom olyan, hogy nincs egy sziklaszilárd, kifogásolhatatlan definíciója, viszont azzal, hogy külön szavakat alkottunk rájuk, egyszerűen ki tudjuk fejezni, hogy mire gondolunk.