Egy nehezebb járműben nagyobb G-erő nehezedik az emberre, vagy ugyanakkora?

@22:43

Mondjuk úgy, hogy a triviális esetekben igaz. Ez nem igaz amit állítottál például szabadesés közben, nem igaz még például akkor sem ha valamilyen felületen halad, a jármű mondjuk egy gépjármű kereke van, kanyarban a nagyobb tömeg esetében a tapadási súrlódási erő és a sebesség függvénye következtében megcsúszik kanyarban kifarol, már is erősebb G erő lehet ez esetben nagyobb tömeg esetében.

"A gyorsulása is marad ugyanannyi"

Elhanyagolható mértékben tér csak el, nem tudok olyan gyakorlati esetet mondani ahol ez számítana (mármint hogy ne tekinthetnénk ugyanannyinak) ugyanakkora gyorsulás mellett csupán az emberre gyakorolt G erőt figyelembe véve.

Ha bolygó vagy kisbolygó méretű (és tömegű) járművekről beszélünk akkor már ilyen értelemben nem elhanyagolható a G erők különbsége a tömegek függvényében.

Egyébként meg, ha abszolút pontosak akarunk lenni akkor meg attól függ. Ha pl van két rakéta melyek abban különböznek hogy az egyiknek az ember alatt lévő része nehezebb és felfele haladva gyorsul akkor a tömegéhez mint nehézségi erő hozzáadódik (ha ez akármilyen kicsi is), akkor így több G erő hatott. Lehet olyan helyzet is hogy pont minden oldalról gömbszimmetrikusan ugyanannyi tömeg veszi körül az embert a jármű részéről, ekkor nem függ a jármű tömegétől ... stb.

Gyakorlatilag pedig az lenne a domináns emberre ható G erők különbsége, hogy mennyire sikerül ugyanazt a gyorsulást reprodukálni.

@23:27

A gravitáció miatt, mert a jármű is gravitál (a gravitáció mint nehézségi gyorsulásként hat Newton szerint), bár ez elhanyagolható mint írtam is.

Az legelső válasz (22:43) írója vagyok, és okleveles fizikusként igencsak meglepett, hogy jelen pillanatban 4 lepontozás értékeli a válaszomat nullára, melyet valamilyen "entellektüelek" nyomtak oda.

Ezennel megjegyzem, hogy a válaszom a feltett kérdésre teljesen rendben van. Miért? Elmagyarázom:

1. A feltett kérdés meglehetősen értelmezhetetlen és félre is érthető. A kérdező arra se vette a fáradságot, hogy rendesen körülírja, hogy mit akar megérteni.

2. A válaszomban egyértelműen "gyorsulást" írtam, nem pedig a "G-erőt", hisz az esetünkben nem egyértelmű megfogalmazás. A járműtechnikák esetében ugyanis bevett kifejezésmód a járműben tapasztalható gyorsulást arányszámként megadni a földfelszíni gravitációs gyorsuláshoz. (Pl. az űrhajós 4G terhelésnek van kitéve a rakétakilövés eső szakaszában, stb..)

Teljesen mindegy, hogy milyen járműről van szó, földfelszín közelében az van, hogy a járműben tapasztalt gyorsulás az állandó gravitációs gyorsulás és a gép gyorsulásának a lineáris szuperpozíciója. Tehát ha a gép tömege nagyobb, és minden más marad (mert ha nem írunk semmit, akkor ez az alapértelmezett), akkor a gép gyorsulása és az erők eredője kisebb lesz - ha tetszik - ha nem!

A feltett sületlen kérdésre ez a válasz egyértelműen helyes - és még egyszer köszönet a farkaknak a nullára pontozásért!

"de minden más paramétere marad"

Ez nem eléggé precíz megfogalmazás. Az autókban g terhelés kanyarodáskor és fékezéskor is fellép. Ezekben az esetekben nem az autóra ható surlódási erőt, hanem a surlodási együtthatót érdemes változatlannak tekinteni.

De abban igazad van, hogy az 1-es komment sem sokkal rosszabb, mint az összes többi, -részben vagy egészben- rossz válasz.

Kedves okleveles fizikus, ahogy te fogalmazol nem lesz kisebb gyorsulási erő akkor ha szabadesés történik (ahogy említettem is korábban), a feltételes mód pedig ebben az esetben akkor, ha bekapcsolná szabadesés közben a hajtóművét a rakéta (konkrétan nem definiáltuk milyen jármű csak példának írom). A szabadesés arra vonatkozik amikor szabadesik, nem ha ez ha az törénik ami a szabadeséstől különböző. A kanyarodó jármű esetet @krwkco nálam jobban megfogalmazta hogy ott miért nem helyes amit írtál.

"A válaszomban egyértelműen "gyorsulást" írtam, nem pedig a "G-erőt", hisz az esetünkben nem egyértelmű megfogalmazás."

Ennyire nem gondoltam, hogy bele kell menni, de ha szakmabeli vagy akkor tudnod kell, hogy az általános relativitáselméletben inerciarendszer a szabadesés, így mi a Föld felszínén egy helyben állva nem vagyunk interciarendszerben. Ugyanakkor tudjuk hogy az ált.rel.-ben lokális interciarendszerek vannak, így például adott hibahatáron belül tekintjük úgy hogy interciarendben van a Nemzetközi Űrállomás.

A kérdező nem tudom hogy gondolta, de az egy egzakt meghatározás ha G erőnek tekintünk (még ha nem is precíz szóhasználat, mert a gravitáció nem is erő az ált.rel.-ben) minden olyan kölcsönhatást ami gyorsítás, gravitációs mező hatására bekövetkező kölcsönhatás.

Persze bele lehetne kötni amit én írtam a múltkor, mert pl a Mars távolsága se mindegy, ha olyan csekély hatást sem hanyagolunk el egy földi gépjármű esetében. Tudom hogy nem életszerű így tekinteni.