Lenne olyan következménye egy hárompólusú mágnes létezésének, ami matematikailag ellentmond a fizikának?

Nem lesz matematikai és fizikai ellentmondás sem, ha készítesz három végű vasrudat.

Tehát a megoldás lehetősége nálad van.

.

Rúdalakú tárgyak közül három vége van a botnak:

- egyik vége,

- másik vége és

- ha eltörőd, a botnak is vége.

A baj csupán annyi, hogy a bot fából van, az viszont nem mágnesezhető.

Ha viszont mágneses rudat törsz ketté, akkor a mágnesnek nem lesz vége, hanem lesz két darab, egyenként két végű mágnesrudad.

#13

Jó gondolat lenne, ha ha a kétdimenziós világban egypólusúak lennének a mágnesek. De szerintem ott is kétpólusúak vannak. Amikor a ferromágneses anyag felmágneseződik, az elektronok spintengelye (forgási tengelye) egyirányba rendeződik . És ahogy tengelyirányban ránézünk, akkor vagy óra szerint forognak vagy ellentétesen. Ez az északi vagy déli irány.

Szerintem geometriailag a kétdimenziós világban is így lenne. Csak a kétpólusú mágnesek iránya ott nem tud kilépni a síkból.

# 14

Ez nem ilyen egyszerű! Egy síkban a síkon belüli kétdimenziós megfigyelő számára a kör (mint háromdimenziós megfigyelő számára megjelenített gömb síkmetszete) valójában egy, a kétdimenziós megfigyelő saját önnön mozgásától függetlenül mindig állandó hosszúságú szakaszként jelenik meg. Ez az analógia tökéletes modelljéül szolgálhatna az einsteini fénysebesség inerciarendszerektől való függetlenségére. Ahogy arra is rávilágít, hogy az eddigiektől eltérő új, és működőképes modell mindig létrehozható...azaz a logikai terek korlátlanul bővíthetőek.

Körbejárható a kérdés?

"Egy síkban a síkon belüli kétdimenziós megfigyelő számára a kör (mint háromdimenziós megfigyelő számára megjelenített gömb síkmetszete) valójában egy, a kétdimenziós megfigyelő saját önnön mozgásától függetlenül mindig állandó hosszúságú szakaszként jelenik meg."

És ennek van valami köze a kérdéshez? Vagy azt mondod, hogy a kétdimenziós megfigyelő azt hiszi a körről, hogy egy szakasz? Ez nem így van. Mi is körlapnak látjuk a gömböt, mégsem hisszük, hogy az lenne.

"Ez az analógia tökéletes modelljéül szolgálhatna az einsteini fénysebesség inerciarendszerektől való függetlenségére."

Ez üres halandzsa. :-)

Krwcko: és nem is tudsz elvonatkoztatni attól, hogy háromdimenziós vagy...

Gravitációs elméletek:

1. Mezőelmélet (tömegvonzás,Newton)

2. Térgörbület (tömegi, Einstein)

3. Gerjesztett (bozonikus,gravitron)

4. ?

És mielőtt töltésekről beszélünk, mi az a töltés egyáltalán?

A megoldást azért nem találják a fizikusok, mert nem elsősorban fizikai, sokkal inkább matematikai, sőt filozófiai probléma.

Azaz halandzsa...😉

Perelman az egyetlen ismert matematikus, aki elfogadottan megoldott egy milleneumi problémát a hétből. Vajon miért nem fogadta el a díjat, és viselkedett arrogánsan - szakmai képességeiket kétségbe vonva - a díjátadó bizottsággal? (Tekintsünk el az édesanyjától, és attól a feltételezéstől, hogy putyin amúgy sem hagyta volna futni...)

Szerintem a válasz egyszerű. Ugyanazért, amiért Einstein is visszavonta a kozmológiai állandót (bár a csillagászok ma is használják).

Mindketten tudták a jó választ egy rossz kérdésre.

Vajon mi köze lehet az általam korábban kifejtett gondolatoknak Perelmanhoz?

Xorter legalább kérdez, és nem is rosszul...szegény ember az, akinek mindenre kész válaszai vannak, kérdése viszont soha...