Mit jelent a 'fénytér' a lézer esetében?
Mindkét helyen csak szóba hozzák mint jelenség okát, de nem írják le mi az...
Ez sem vitt közelebb:
Fénytér
1846-ban Michael Faraday Thoughts on Ray Vibrations című munkájában a fényt tér formájában írta le. Felismerte ugyanis, hogy a fényforrástól a megvilágított tárgyig húzott sugár ugyanolyan természetű, mint a gravitáció esetében a központi égitesttől a vizsgált tárgyig húzható sugár.
sugárzási térnek is hívják, de itt sem mondják el mi az...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
viszont az első link kissé félrevezető. pont amikor az indukált emissziót magyarázzák, akkor elsőre nem szokták a teret ide keverni, hiszen a jelenség atomi szintű lényege pont a fény részecsketermészetéhez kapcsolódik (azaz hogy a gerjesztett atomhoz érkező FOTON vele egy irányban haladó, ugyanakkora hullámhossz FOTON kibocsátását indukálja).
szóval a jelenség a lézerben már jelen lévő fotonokhoz kapcsolódik, amik együtt a lézerben levő optikai teret adják, és ha nagyobb skálán (pl. a lézer bizonyos részein) akarjuk leírni az indukált emisszió gyakoriságát, ez esetben már az optikai tér jellemzőiből vezetjük le
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"vagy a már jelenlévő fénytér kibocsátásra késztető hatására (ez az indukált emisszió)."
"A koherencia fogalma a hullámképben válik szemléletessé: a terjedő fénytér különböző részei azonos ütemben, közös fázisban hullámzanak, így hatásaik összegződnek."
A lézerek esetében két párhuzamos tükör között "cikáznak" fénysugarak és csak egy kis részük jut ki. Valamilyen módszerrel felgerjesztik az atomokat ebben a térfogatban. Az atomok "várakozó" állapotban maradnak és akkor sülnek ki, ha egy fénykvantum "megbirizgálja" őket.
Emiatt a kibocsájtott fény hullámfázisa, hullámhossza és polarizációja illeszkedni fog a kisülést kiváltó fény hullámával. Így úgynevezett koherens fény keletkezik.
A fénnyel telített térfogatot, ahol ez a folyamat lezajlik vagy a benne levő sugárzást nevezhetjük fénytérnek. Bár nem sok értelme van.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"A lézerek esetében két párhuzamos tükör között "cikáznak" fénysugarak és csak egy kis részük jut ki."
ez egyébként nem igaz, pl. sok lézerdióda olyan jól erősíti a fényt, hogy elegendő, ha a fénynek csak egy kis hányada verődik vissza a kilépő oldalon (sőt, gyakran akkor optimális a működés, ha csak egy nagyon kis hányad verődik vissza, annál is kisebb, mint ami a kilépő felület törésmutató-különbségéből fakadna, azaz külön antireflexiós megoldásokat kell kialakítani)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!